Áfamentes termékexport és adókockázat-csökkentés az EU-ban
Áfamentes termékexport esetén milyen papírokra van szükség, és nem magyarországi vámhivatal esetén miként csökkenthető a transzferárazással kapcsolatos adókockázat, milyen adóvonzatai vannak az uniós pályázatokon elnyerhető támogatásoknak? Mi alapján adózik a magyar bérmunkás az EU-ban? Olvasói kérdésekre Márkus Csaba, a Deloitte adószakértője válaszolt. Kérdezzen Ön is!
Mi alapján adózik az a magyar állampolgár, aki bérmunkát vállal az EU-ban? Anyagszükségletét ki biztosítja, és milyen jelentéstételi kötelezettsége van a feleknek?
Az adófizetés alapja a bérmunkadíj, ami akkor áfamentes, ha a megrendelő biztosítja a teljes alapanyag-szükségletet, és az elvégzett bérmunkát követően az összes végterméket a megrendelő országába szállítják. Sem a bérmunkára beszállított nyersanyag Magyarországra beérkezését, sem az elkészült végtermék Magyarországról történő elszállítását nem szükséges a hatóságoknak jelenteni, mindazonáltal a végtermék kiszállítását igazoló fuvarokmány az adómentesség igazolásának szükséges feltétele.
Termékexport esetén az általános forgalmi adómentesség milyen vámhatósági dokumentum alapján jár, ha a kiléptető vámhivatal nem Magyarországon van?
Amennyiben a terméket nem Magyarországról exportálják, hanem egy másik európai uniós tagországból, úgy az ottani vámhatóság igazolja a végleges kiléptetést a fuvarlevélen, és csak ennek az okmánynak a birtokában igazolhatja a termékértékesítő az általános forgalmi adó (áfa) alóli mentességet. (A magyar vámhatóság ez esetben csak a kiviteli eljárás megindulását igazolhatja, magát a végleges kiléptetést nem.) Azonban a számla szerinti teljesítés időpontja és a közösség területéről történő végleges kiléptetés időpontja között legfeljebb három hónap telhet el. (Pontosabban szólva a számla szerinti teljesítés időpontját követő harmadik hónap utolsó napjáig a kiléptetés [nem a Magyarországról való elszállítás!] tényét igazolni kell.)
Hogyan csökkenthetők a transzferárral kapcsolatos nemzetközi adókockázatok?
A kapcsolt vállalkozások egymás között kötött ügyleteik során alkalmazott áraikat piaci alapon kell meghatározniuk. Erről transzferár-dokumentációt kell készíteniük, amelyben alátámasztják az alkalmazott árak piaci jellegét. Így nagymértékben csökkenthetik adókockázatukat. Január elsejétől lehetőség van arra, hogy a társaságok az APEH-től kérjenek adóhatósági ármegállapítást határon átnyúló ügyletek esetén is.
Ilyenkor a tranzakcióban résztvevő társaságok székhelye szerinti adóhatóságok közösen állapodnak meg a szokásos piaci árról, illetve árképzési módszerről. Ez két- vagy akár többoldalú megállapodásban is rögzíthető. Az így nyert adóhatósági ármegállapítással a társaságok adókockázata minimálisra csökkenthető az alkalmazott árakat és módszerek illetően. Egy későbbi revízió alkalmával az adóellenőrök nem térhetnek el korábbi megállapítástól.
Igaz-e, hogy a közösségen belüli termékbeszerzésnek semleges a hatása az általános forgalmi adóra, tekintettel arra, hogy a belföldi beszerző ugyanabban a bevallásában tünteti fel fizetendő és levonandó áfaként annak összegét?
2005. június 24-ig valóban ez a jogszabályi értelmezés volt hatályos. Azóta viszont a belföldi adózó csak abban az esetben válik jogosulttá a fizetendő általános forgalmi adó levonására ugyanabban a bevallásában, ha a közösségi partnere által kiállított, az uniós előírásoknak megfelelő számlája van. Ellenkező esetben a belföldi adózó bevallásában nem tüntetheti fel levonandó adóként a beszerzését terhelő adót, így azt meg kell fizetnie. Csak a levonás feltételeként meghatározott, szabályos uniós áfaszámla birtokában élhet adólevonási joggal. (Vagyis lehet, hogy fizetendő adónk már van, levonható azonban még nincs, mert a számla formailag nem helyes.)
Milyen adóvonzata van az európai uniós pályázatokon elnyerhető támogatásoknak?
A hatályos törvényi szabályozás értelmében az uniós pályázatokon elnyert támogatások társasági adó szempontjából bele számítanak a társaság adóalapjába. A társasági adóról szóló törvény rendelkezései szerint azonban ahhoz, hogy egy támogatás összegét társasági adóalap csökkentő tényezőként lehessen figyelembe venni, a támogatást a társasági adó törvényben tételesen meghatározott szervezettől kell kapnia a cégnek. Tekintettel azonban arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint a támogatást juttató szervezet nem adózó, ezért az így elnyert pályázaton kapott bevételeket nem lehet társasági adóalap-csökkentő tényezőként figyelembe venni. A külön adónál a törvényi szabályozás nem szab különösebb feltételt az adóalap csökkentéséhez. Vagyis nem határozza meg, hogy a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást a társaság milyen szervezettől, adózótól kell kapnia. Ezért az uniós pályázatokon elnyert támogatás összegével csökkenthető a külön adója adóalapját.