Az adóhivatal  általában az ellen indít vagyonosodási vizsgálatot, aki többet költ, mint amennyi jövedelmet bevall. Az 50 millió feletti tagi kölcsönök és a 100 milliós ingatlanok mellett most azokra is sor kerülhet, akiknek látszólag nincs mit a tejbe aprítaniuk. Mit tehet az, aki szeretné megúszni az ellenőrzést, és milyen szankciói vannak az eltitkolt jövedelemnek? Ismerje meg a legális kiskapukat!

Vagyonosodási vizsgálatokat már tíz éve végez az adóhatóság, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy csak az válik az ellenőrzés áldozatává, akit névtelen jóakarói feljelentenek, vagy esetleg az APEH-et a bíróság kéri fel erre. A gyakran rosszindulatú bejelentések nem feltétlenül alaptalanok. Számuk az évek során másfélszeresre nőtt, s információik segítségével tavaly közel ötmilliárd forintnyi adókülönbözetet tárt fel a hatóság. 

Ez a hiány akár többszörösére nőhet, mivel az APEH  tízezer vizsgálatot tervez idén, szemben a tavaly novemberig elvégzett 625 revízióval. Jóllehet, szakértők szerint ez a terv teljesíthetetlen. De sokan így is áldozatai lehetnek a revíziónak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az aktív munkát végzők között sokan „klasszikus értelembe vett” alkalmazottak, köztisztviselők, valamint közalkalmazottak – mondja Kocsis Zoltán, a Vilmányi Ügyvédi Iroda munkatársa. 

Rizikós ügyletek
Különösen nagy az ellenőrzés kockázata azoknál a vállalkozásoknál, ahol az üzletmenet érdekében nagy összegű, 50 millió forintot meghaladó tagi kölcsönt, betétet nyújtott a tulajdonos. Ez esetben ugyanis azt feltételezhetik, hogy azért kell időről időre feltőkésíteni a céget, mert az abban képződött nyereséget már elköltötték. A cégeknek tavaly december 31-ig volt lehetőségük arra, hogy 10 százalékos adókulccsal kivegyék a felhalmozódott pénztárhiányt saját felhasználásra. A hivatal ezért még több figyelmet fordít a tagi kölcsönök ellenőrzésére az idei évtől. 

Vizsgálódásra adhat okot az is, ha  a tulajdonosok úgy vettek ki pénzt a cégből, annak házipénztárából vagy bankszámlájáról, hogy nem fizették meg azután az osztalékot terhelő adókat. Vagy mondjuk, ha a társaságon belül nagyértékű, 100 millió forint feletti ingatlanok, ingóságok adtak el és vásároltak, de nem stimmelnek a gépjármű- és az ingatlan-illetékbevallások és a jövedelembevallások összegei.

 
Az APEH-nak ugyanis az idei évtől naprakész információja van az ingatlan-adásvételek értékéről, hiszen az illetékhivatal 2007-től már az adóhivatal része.  Olyan egyéni vállalkozók is fokozottabban számíthatnak vagyonosodási vizsgálatra, akiknek nincs vállalkozói kivétből vagy osztalékból származó jövedelmük. Nincsenek jobb helyzetben a már több éve működő és veszteséges vállalkozások sem. A pénzt elnyelő cégek ugyanis azt a gyanút kelthetik, hogy a működés további fenntartása mellett az adó jogszabályokat is sértő indokok, érdekek szólhatnak.