hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Eva -egyszerűsített vállalkozói adó

  • dr. Marosi Andrea

Igazi sikertörténetnek is mondható az egyszerűsített vállalkozói adó (eva), hiszen bevezetése óta eltelt négy évben több mint 330 milliárd forintot fizettett be a jelenleg körülbelül százezer adózó. Kik választhatják, s ki az, akinek egyáltalán nem éri meg ezt az adózási formát választania? Kiderül az alábbi cikkből.


Kalkulátor evázóknak
Az Adózóna kalkulátorával kiszámíthatja a negyedéves eva-előleget, a várható bevételeket, illetve a fizetendő  járulékok összegét. Kattintson ide!
Magyarországon 2002-ben bukkant fel az egyszerűbb adózási forma létrehozásának ötlete a viszonylag kevés bevétellel rendelkező, így kevesebbet is adózó egyéni vállalkozók és társaságok részére. Végül 2003. január elsején vezették be az evát, azaz az egyszerűsített vállalkozói adót. A cél egyrészt a kis- és középvállalkozások támogatása, másrészt az adófizetési morál javítása volt, hiszen a 15, illetve 2004-től a 25 millió forintos árbevétel-határt meg nem haladó vállalkozások nyilvántartási kötelezettségei és adóterhei így csökkenhettek. Az eva igazi sikertörténetnek számít, hiszen az elmúlt négy évben több mint 330 milliárd forintot fizetett be közel. százezer adózó.

Az eva alá belépő vállalkozók új adószámot kapnak, ami megegyezik a régivel, csak a kilencedik adószám cserélődik egyesről vagy kettesről hármasra, ez a vállalkozói igazolvány csere bár kötelező, de illetékmentes.

Eva – kinek?
Az eva alá bejelentkezhetnek azok az egyéni vállalkozók, kft.-k, szövetkezetek, végrehajtói, ügyvédi és szabadalmi ügyvivői irodák, erdőbirtokossági társulatok, bt.-k és a közkereseti társaságok, amelyek nem estek át átalakuláson, tulajdonosi szerkezetükben nem történt változás 2005-2006-ban, és amelyekben új tag nem szerzett 50 százalékot meghaladó részesedést.


Feltétel még a legalább kétéves, folyamatos – és tényleges bevételtermelő – vállalkozási múlt, évenként legfeljebb 25 millió forintos bevétellel. Nyilatkozni kell – bár igazolni nem –, hogy semmilyen adóhatósági kötelezettsége nincs az áttérés időpontjában, és az adózónak belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie (lakossági számla nem jó). Vállalni kell azt is, hogy az adott adóévben is a várható árbevétel 25 millió forint alatt marad.

Nem választhatják az evát azok, akik a jövedéki törvény hatálya alá tartoznak (ásványi olajjal, alkohollal, dohányáruval kereskednek), akiknek a tevékenységéhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vagy a Szerencsejáték Felügyeletnek az engedélye kell (biztosítási, pénz- és tőkepiaci vagy szerencsejáték tevékenységgel foglalkoznak). Közösségi adószámmal már rendelkezők nem választhatják az evát, de az adónem alanyának nem kell közösségi adószámot kérnie, ha valamelyik uniós tagállamba bármilyen szolgáltatást nyújt. Ebben az esetben e tevékenységéről áfát nem tartalmazó számlát kell kiállítania.

Az evába történő be- és kilépésről mindig a megelőző év december elseje és huszadika között kell nyilatkozni.

Megéri? – előnyök és hátrányok
Az eva sajnos nem annyira az adminisztrációs terheket, mint inkább az adózási terheket könnyíti meg. Mivel az adó alapja a bevétel, ezért az adóhatósági szervek a bevételi és a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartását nagyon szigorúan vizsgálják.

Amennyiben valamilyen eszközbeszerzés történik, számoljunk vele, hogy az áfát nem vonhatjuk le (igényelhetjük vissza), az is a beszerzési ár része lesz, és ezt később visszamenőleg vonhatjuk le, kérhetjük vissza.
Mivel az eva-adóalanyiság megszűnik 25 millió forintos értékhatár átlépésével, ezért vigyázni kell a számlánkon megadott időpontokra, hiszen a teljesítési időpont megelőzheti azt az időpontot, amikor a bevételt számba kell venni, és így kicsúszhatunk az evából.

Az elektronikus adóbevallás bevezetése miatt, 2007-től az evaalanyok egyszeri adóalap-csökkentő kedvezményt kaptak. Az adóalap csökkenthető a könyvelői szolgáltatás díjának 60, vagy a számítógép-beszerzés 20, az internet-előfizetés 40 százalékával. Ennek azonban feltétele, hogy az adóalap a négymillió forintot ne haladja meg.

Evába azoknak éri meg belépni, akik viszonylag kis költséghányaddal dolgoznak, szellemi tevékenységet végeznek (azaz nem merül fel túl sok költség). Ide tartoznak még természetesen azok a cégek, amelyek mindig áfabefizetők lennének. Ez az eva egyik előnye, emellett ez az adófajta némileg csökkenti az adminisztrációs terheket, hiszen nem kell kimutatni a költségeket, csak a bevételeket.

Nem érdemes az eva mellett dönteni azoknak, akik általában áfa-visszaigénylők, nagy költséghányaddal dolgoznak, több alkalmazottjuk van, vagy nagyobb beruházásba akarnak kezdeni.

Fizetni itt is kell…
Az evás vállalkozó adóalapja az áfát is tartalmazó bevétel, amit 2006 októberétől 25 százalék adófizetési kötelezettség terhel.

Így a vállalkozó négyféle kötelezettségét tudja le:
- egyéni vállalkozók esetében a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékadót vagy átalányadót, a cégautója adóját és az általános forgalmi adót;
- jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok esetében a társasági adót, a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót, a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót, a cégautó adót és az általános forgalmi adót (független attól, hogy a végzett tevékenység tárgyi adómentes, közösségen belüli adómentes, 5 vagy 20 százalékos). A helyi iparűzési adót mindenképpen fizetni kell, de legalább nem kell költségszámlákat gyűjtögetni, az alapja pedig a bevétel 50 százaléka lesz.

Figyeljünk arra, hogy bevételnek minősül a megszerzett vagyoni érték is, például pénz, értékpapír, megszerzett jogok, elévült kötelezettség is, mégpedig áfával növelten, de a kölcsön nem

Adóelőleg-fizetés tekintetében az evás vállalkozó negyedéves bevalló lesz, vagyis az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni a negyedévet követő hónap 12-éig, majd a 2006-os évközi változások után, ezt az adóelőleget ki kell egészíteni december 20-áig az adóévben – vélhetően – fizetendő adó 90 százalékára. A befizetés elmaradása miatt súlyos mulasztási bírságra lehet számítani (a meg nem fizetett adó 20 százaléka).

Most már az evásokra is kiterjed a minimum járulékalap, vagyis 2007. január 1-től 131 ezer Ft után kell megfizetniük a társadalombiztosítási, a munkavállalói egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot.

Tippek, ötletek
Amennyiben megszüntetjük, vagy ha az előírt feltételeknek nem felel meg vállalkozás, az evaalanyiság akár évközben is megszűnik. Szintén megszűnik számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt kiszabott bírság esetén, tehát ha már beléptünk az evába, nem érdemes kockáztatni. A belépéshez hasonlóan jól gondoljuk meg a – a saját szándékból történő – kilépést is, mivel azt követően négy évig nem térhetünk vissza.

Azonban ha kilépünk vagy kiesünk az eva hatálya alól, akkor visszakerülünk az áfatörvény hatálya alá, s ott teljesen új adóalanyok leszünk, azaz áfa-nyilatkozatot kell tennünk. Tehát az alanyi mentességet is választhatjuk, a feltételek fennállása vagy egyéb ingatlan bérbeadása esetén választhatjuk az általános szabályokat a tárgyi mentesség helyett.

Szóka Károly 
NYME-KTK
Pénzügyi és Számviteli Intézet









Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink