hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A finanszírozási terv szerint jövőre 960 milliárd forinttal nő a lakossági állampapír-állomány

  • MTI

Jövőre újra nőni fog a teljes forint lakossági állampapír-állomány az idei visszaesés után, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 960 milliárd forintos emelkedéssel számol – derül ki a 2023-as évi finanszírozási tervből, amely az ÁKK honlapján érhető el, közölte az MTI.

Az adósságkezelő az idei megtorpanást a lakossági állampapírpiacon azzal magyarázta a finanszírozási tervben, hogy miután a hozamok nagymértékben megemelkedtek, a háztartások jelentős mennyiségű alacsonyabb kamatozású lakossági állampapírt váltottak vissza, és inkább magasabb hozamot ígérő eszközökre váltottak.

Az ÁKK azt tervezi, hogy a lakossági állampapír-vásárlás ösztönzése érdekében átalakítja a termékek szerkezetét, három alapterméktípusra épülő termékkört hoz létre jövő év második félévétől az infláció tetőzését és a hozamok csökkenését követően. Ezen felül egyszerűsítik a számlanyitást az ügyfélkapuval rendelkező állampolgárok részére a Magyar Államkincstárban – írták.

A finanszírozási terv alapján a teljes bruttó kibocsátás tervezett összege jövőre 11 869 milliárd forint, amiből 8895 milliárd forintot (75 százalék) a forintkibocsátások, 2974 milliárd forintnyit a devizakibocsátások (7,3 milliárd euró, 25 százalék) tesznek ki.

A forintkibocsátáson belül a lakossági állampapírok összege 4580 milliárd forint. Jövőre a lakosság tulajdonában lévő lakossági állampapírok arányára a teljes adósságon belül 20–25 százalékos toleranciasávot jelölt ki az adósságkezelő.

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiánya, azaz a nettó finanszírozási igény a következő évben várhatóan 3200 milliárd forint lesz. A tervezett nettó kibocsátás összegét ennél magasabb összegben, 3409 milliárd forintban határozták meg; a különbözet a likviditási tartalékokat növeli.

Az adósságlejáratok és az előfinanszírozások összege várhatóan 8460 milliárd forint lesz 2023-ban, amiből a lejáratok 7756 milliárd forintot tesznek ki, míg az ÁKK 704 milliárd forint összegű előfinanszírozást – forintkötvénycserét és devizakötvény-visszavásárlást – tervez.

Jövőre a devizaadósság arányára vonatkozó korlát felső határa 30 százalékra nő, a korábban használt alsó korlátot pedig eltörölték.

A teljes forintkötvény-kibocsátáson belül a zöld kötvények – 10 és 30 éves – várható kibocsátása 100 milliárd forint lesz 2023-ban; a 30 éves zöld kötvényből az ÁKK két aukciót tervez 2023-ban.

A gazdaságpolitikai célkitűzéseket figyelembe véve az államadósság-kezelés stratégiai céljai az adósságráta csökkentése, az adósságportfólió diverzifikációja, a hátralévő futamidő hosszítása, illetve az ESG piaci jelenlét fejlesztése – olvasható a 2023. évi finanszírozási tervben.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csehországi jövedelem az szja-bevallásban

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Lízingügylet

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink