hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ügyfélpanaszok: PSZÁF-iránymutatás a pénzügyi szolgáltatóknak

  • MTI

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke ajánlásban rögzítette a pénzügyi szolgáltatók panaszkezelésével kapcsolatos elvárásait. A PSZÁF e szerint elvárja, hogy a szolgáltatók a panasz kivizsgálására adott válaszukban arra is hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben az ügyfelek nem értenek egyet a válasszal, milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak.

A PSZÁF szeptemberben panaszkezelési elnöki rendeleteket adott ki, amelyekkel - az ügyfelek érdekében - többletkötelezettségeket fogalmazott meg valamennyi pénzügyi szektor számára. A rendeletek új részletszabályokat állapítanak meg a jogorvoslatról való tájékoztatásra, továbbá a panaszkezelési szabályzat és a szóbeli panaszok rögzítését szolgáló jegyzőkönyv minimális tartalmi elemeire. Ebbe a folyamatba illeszkedik a PSZÁF legfrissebb ajánlása, amely a panaszkezelésre vonatkozó új pénzügyi jogszabályok egységes alkalmazását segíti elő, valamint az azokon túlmutató felügyeleti elvárásokat foglalja össze.

Az ajánlás - fenntartva azon követelményt, hogy a szolgáltatók jóhiszeműen és tisztességesen kötelesek együttműködni az ügyfelekkel a panaszkezelési eljárás során - alapvető elvárásként fogalmazza meg, hogy a panaszok teljes körű, korrekt kivizsgálását önálló panaszkezelési szervezeti egység végezze az intézményeken belül.

A PSZÁF elő kívánja mozdítani továbbá, hogy az intézmények azonosítsák a visszatérő vagy rendszer jellegű problémákat, s kezeljék, illetve szüntessék meg azok okait, vagyis a panaszokhoz kapcsolódó általánosítható tanulságok épüljenek be a vállalat üzleti döntéseit vezérlő belső mechanizmusba.

A felügyelet elvárja, hogy a piaci szereplők az általa elkészített panasz formanyomtatványt tegyék elérhetővé az ügyfelek számára, továbbá működjenek együtt a meghatalmazott útján eljárni kívánó ügyfelekkel, s ennek érdekében tegyék közzé az általuk elfogadott meghatalmazási mintát.

Az ajánlás tartalmazza azt is, hogy a szolgáltatóknak a panaszok kezelése során érdemi, kifejtő válaszadásra kell törekedniük, kitérve az ügyfelek minden kifogására. A válaszadás akkor felel meg a közérthetőségi elvárásoknak, ha a szolgáltató nem kizárólag a releváns jogszabályhelyekre hivatkozik, hanem azokat röviden értelmezi, és válaszát ellátja az adott ügyre vonatkozó alkalmazásának indokával.

A PSZÁF elvárja, hogy a szolgáltatók a panasz kivizsgálására adott válaszukban arra is hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben az ügyfelek nem értenek egyet a válasszal, milyen jogorvoslati lehetőségeik vannak.

A felügyelet hatáskörébe tartozik például, ha az ügyfél nem kapott éves elszámolást; előzetes tájékoztatást a kamatemelésről; a Központi Hitelinformációs Rendszerről (KHR);  törlesztési táblázatot; tájékoztatást a biztosítási szerződés létrejöttéről; díjfizetési felszólítást vagy törlésértesítőt.

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) járhat el, ha például a pénzügyi szolgáltató idő előtt felmondta a szerződést; nem tájékoztatott arról, hogy fel fogja mondani; olyan többletköltséget számolt fel az ügyfél terhére, amelyet a szerződés, az általános szerződési feltételek, a hirdetmény vagy kondíciós lista nem tett számára lehetővé; szerződésszegése kárt okozott; biztosítási esemény bekövetkezését vitatja.

Kizárólag a bíróság járhat el a bíztatási kárral, a felelősségbiztosítással összefüggő kártérítési igényekkel valamint a KHR-be kerülés jogalapjával összefüggő polgári jogi kérdésekben. Minden egyéb szerződéses jogviszonyt érintő kérdésben a bíróságon kívül a PBT-hez is fordulhat az ügyfél.

Amennyiben a szolgáltató álláspontja szerint a panasz fogyasztóvédelmi rendelkezést is sért, valamint szerződéses kérdést is érint, a fogyasztót tájékoztatni kell arról, hogy a panaszban foglaltak mely része tartozik a felügyelet, illetve a PBT/bíróság hatáskörébe, és ennek megfelelően hová fordulhat.

Ha a panasz a felsorolt pontok egyikébe sem tartozik, a pénzügyi szolgáltatónak arról kell tájékoztatnia az ügyfelet, hogy panaszával kapcsolatban további jogorvoslatra nincs lehetőség. Ilyen esetről van szó, ha az ügyfél a pénzügyi szolgáltató munkatársának, közvetítőjének udvariatlan magatartását kifogásolja, munkajogi következményekre tesz javaslatot; a pénzügyi szolgáltató munkaszervezési gyakorlatát (például a várakozási időt) kifogásolja; ha méltányossági kérelmet nyújt be a pénzügyi szolgáltatónak; szerződés meg nem kötését (például a hitelnyújtás elutasítását) kifogásolja; jogerősen lezárt ügy pénzügyi szolgáltató általi felülvizsgálatát kéri.

A PSZÁF elnöke által kiadott ajánlás a jogszabályok által támasztott követelményeket, a felügyelet jogalkalmazási gyakorlata alapján alkalmazni javasolt elveket, illetve módszereket, a piaci szabványokat és szokványokat fejezi ki.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gépjárműoktatók eszközbeszerzése

Nagy Norbert

adószakértő

23HIPAK_A-NY-01. 9. pontja II. rész

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozás kettős könyvvitelben

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink