hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tőkeemelés tagi kölcsönből, de mi lesz később?

  • adozona.hu
2

Ha apportálnák a tag tagi kölcsönből eredő követelését, és így teljesítené a kft. a kötelező tőkeemelést, különböző gazdasági események bekövetkeztekor milyen adó- és járulékterhekre lehet számítani a jövőben? Olvasói kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

Olvasónk a következőkről kért információt: „Egy kft. a jegyzett tőkéjének előírt kötelező minimum szintjére történő felemelését a magánszemély tagi kölcsönből eredő követelésének apportálásával kívánja teljesíteni. Emellett a tőketartalék is emelésre kerülne, szintén tagi kölcsönből eredő követelés apportálásával.

Kérdésünk, hogy a későbbiek folyamán milyen adó-, vagy járulékteherrel kell számolni (mind a magánszemély, mind a társaság oldalán), feltételezve, hogy a jegyzett tőke és a tőketartalék összege nem változik a mostani emeléstől a következő eseményekig, ha:

– a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül;
– a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül;
– a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére;
– a társaság megszűnik?

Illetve jól tudjuk-e, hogy a fenti alapügylet kapcsán most nem keletkezik semmilyen adó-, járulék-, vagy illeték-fizetési kötelezettsége sem a magánszemélynek, sem a társaságnak?”

A tagi kölcsönnel a törzstőke a nem pénzbeli hozzájárulás szabályai szerint emelhető – szögezte le elöljáróban Erdős Gabriella. A tagi kölcsönnel történő tőkeemelés, tehát az apporttal esik egy tekintet alá számviteli és adózási elszámolását tekintve. Mivel a követelés tulajdonosává a kft. válik, aki egyben a kötelezett is, ezért a követelés-kötelezettség kioltja egymást, a kölcsön megszűnik. A követelés névértéken történő tőkeemelése esetén sem a társaságnak, sem a magánszemélynek nem keletkezik kötelezettsége. Mivel a tagi kölcsön apportja visszterhes ügylet (az ellenérték a kapott üzletrész növekmény) ezért nincs illetékkötelezettsége sem.  

A számviteli törvény 36. § (1) b) pontja értelmében a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét. Ez azt is jelenti, hogy tőketartalékba csak a jegyzett tőke emelésével egyidejűleg lehet bármit tenni, csak tőketartalékkal szemben nem lehet tőkeemelést tagi kölcsön apportja útján megvalósítani. A szabad tőketartalékból a jegyzett tőke megemelhető, ennek nincs semmilyen adókövetkezménye. Arra azonban vigyázni kell, hogy a tőketartalék a társaság vagyona, nem pedig a befektető befektetését reprezentálja. Ezért a jegyzett tőke emelése minden esetben a részesedési arányoknak megfelelően történik, függetlenül attól, hogy a tagok a tőketartalékba milyen arányban helyeztek el összegeket a korábbi tőke emelések során.

Hasonlóan az emeléshez, a tőketartalékból önmagában nem eszközölhető a tagnak kifizetés, csak tőkecsökkentés részeként. Tőketartalék tehát a jegyzett tőke leszállításához kapcsolódóan, azzal arányosan szállítható le, és fizethető ki. Bár a törvényből egyértelműen nem vezethető le, a szakemberek többsége azon a véleményen van, hogy a tőkekivonásnak a saját tőke minden részét arányosan kell érintenie, tehát a jegyzett tőke és tőketartalék csökkenése egyidejűleg az eredménytartalék arányos csökkenésével is jár.

A tőkekivonásból az eredeti tőkebefektetés feletti szerzett jövedelem a magánszemély tulajdonosnál a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adózik (személyi jövedelemadóról szóló törvény 68. §), ahol megszerzett bevételnek az üzletrész szerzésének igazolt költségeit meghaladó rész minősül.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében továbbá a magánszemély az adóévben megszerzett vállalkozásból kivont jövedelem után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában megfizetett egészségbiztosítási járulékok és a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot.

A polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:207. § értelmében (1) A társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonból először a pótbefizetéseket kell visszatéríteni, majd a további részt a törzsbetétek arányában kell felosztani a társaság tagjai között. Az adózás tekintetében ebben az esetben is a tőkekivonás szabályait kell alkalmazni.

Ha a tőkekivonás természetben történik, úgy azon áfakötelezettség is felmerül – hívta fel a figyelmet szakértőnk.

Mind a tőkeemelés, mind a tőkecsökkentés bizonylatokkal, okmányokkal megfelelően alátámasztott, kötött jogi procedúrát igényel. Az ügylet bizonylata a létesítő okirat módosítása, illetve a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása a tőkeemelésről, a tőkeleszállításáról szóló létesítő okiratnak, illetve módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával történik. 

hirdetés

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Adózóna.hu

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Klubkártya

19 990 Ft + áfa HVG Klubkártyával 15 992 Ft + áfa

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna.hu alapcsomagjának előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 15 992 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Adózóna Max-csomag

365 napos Adózóna előfizetés

HVG Adószám 2017

2017-es HVG Adó- és Tb-különszám

HVG Klubkártya

25 990 Ft + áfaHVG Klubkártyával 20 792 Ft + áfa(29 990 Ft + áfa helyett*)

Mit tartalmaz a csomag?

Az Adózóna Max előfizetéshez az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » 2017-es HVG Adó-különszám
  • » 2017-es HVG Tb-különszám
  • » Napi és heti hírlevelek valamint VálaszAdó havi adózási magazin a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás és az archívum használata
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
  • » HVG Klubkártyával csak 20 792 Ft + áfa
Kipróbálom

14 napig ingyen

Az Adózóna.hu 14 napos ingyenes kipróbálásához az alábbi szolgáltatásokat biztosítjuk:

  • » Hasznos, gyakorlatias cikkek adózási és azzal összefüggő területekről
  • » Kérdés-Válasz szolgáltatás egyszeri igénybevétele és az archívum használata
  • » Napi és heti hírlevelek a legizgalmasabb szakmai hírekről, törvényváltozásokról
  • » Jogszabályok szakértői kommentárjai
  • » Törvényjavaslatok és azok indokolása
  • » Praktikus kalkulátorok az adózás, számvitel és TB területeiről
  • » Eseménynaptár
  • » Időgép funkcióval ellátott online jogtár (adózás, számvitel, társadalombiztosítás, társasági jog, munkajog, vámjog és devizajog területeken)
  • » Jogesetek, bírósági határozatok
A választott csomagnak megfelelő további szolgáltatásokat abban az esetben tudja igénybe venni, ha a 14 nap alatt úgy dönt, hogy megrendeli a szolgáltatásunkat.

Ha most fizet elő, a 2016. augusztusában megjelenő Adóellenőrzés a gyakorlatban HVG kiadványt is megkapja a csomag részeként – csomagválasztástól függetlenül! Az akció feltételei a 2016. augusztus 1-jétől szeptember 15-éig megrendelt, és 2016. szeptember 30-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (2)

MaZsola3509

Ehh, ezek a felhasználónevek...
MaZsola3509 = Ruszin Zsolt

MaZsola3509

A tagi kölcsönből simán apporttal emelhető a jegyzett tőke, a kivonásnál sincs gond, amit a cikk árnyaltan fel is vállal, de nem meri leírni, ami nyilvánvaló: nincs kötelező osztalékfelvétel a jegyzett tőke csökkentése során. A kérdésben 3 mFt-os jegyzett tőkére emelés szerepel, ami elkerülhette a válaszadó figyelmét. Ezért nem érthető, hogy miért magyarázza el a jegyzett tőke csökkentés eseteit, amikor az kizárt. A kérdésekre így a válasz, sorrendben:

– a magánszemély tag kilép, és helyére új tag kerül;
Ez nem Bt, itt nincs kilépés, csak üzletrész eladás. Az üzletrész bevételéből levonható a beszerzési árába beletartozó apport értéke is, így ha névértéken kerül eladásra az üzletrész, akkor nincs jövedelem, azt még bevallani se kell. Az üzletrészét eladó tagnak el kell döntenie, hogy kér-e ellenértéket a tőketartalékba helyezett összegért, a kérdésből úgy tűnik, mintha itt a tőketartalékba helyezett összeg nagyon is számítana. Álláspontom szerint az Szja tv. szerint az apportáláskor tőketartalékba helyezett összeg az üzletrész megszerzési értékének a szerves része, az immár nem visszatérítendő kölcsön, hanem végleges vagyonelem, figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.068/2007/7. ítéletére is.

– a tőketartalékból a jegyzett tőke megemelésre kerül;
Az csupán technikai lépés, az előbbi válasz alkalmazható erre a helyzetre is.

– a tőketartalékból visszafizetést akar teljesíteni a társaság a magánszemély tag részére;
Ezzel gond van. A tőketartalékot - érthetetlen módon - a magyar számviteli szabályok a jegyzett tőke mozgásához kötik, méghozzá arányos csökkentést írva elő. Egy ilyen szabály vét a tulajdonjog gyakorolhatóságának alkotmányos szabályai ellen, hiszen nem engedi hozzáférni az üzletrész tulajdonost a vagyonához. Ez főleg az egyszemélyes Kft-nél merül fel látványosan. Ha a tőketartalékból való kivonás számviteli szabályait ennek ellenére be akarja az üzletrész tulajdonos tartani, akkor a kérdés szerinti 3 mFt-os jegyzett tőkeösszeg esetén matematikailag kizárt a tőketartalék kivonás. Ha viszont kivonná a tőketartalékot azzal kapcsolatosan az adóhatóságnak nem lenne adóhiány megállapítási joga, hiszen nem keletkezett jövedelem, a tulajdonos a saját pénzét vette vissza.

– a társaság megszűnik?
Erre a kérdésre is az üzletrész eladásnál leírtak alkalmazhatóak, jövedelem itt sem keletkezik.

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Külföldi cég telket ad el

Bartha Katalin

okleveles adószakértő

Számla megküldése pdf-ben

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

2016 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X