Számos kritikát kapott a könyvvizsgálói törvény módosítása

Megosztás Tetszik

EU-s szabályok átültetését tartalmazza a könyvvizsgálók, a kamarát és a tevékenység felügyeletét szabályozó törvények módosítása, amelyet kedden tárgyalt a Ház.

Nagyobb szerepet kap a könyvvizsgálói szakma felügyeletében a jövőben a közfelügyeleti hatóság, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), ám azt továbbra is a kamarával megosztva látja el – ismertette az NGM államtitkára a könyvvizsgálói tevékenységéről és annak felügyeletéről szóló törvények módosítását. Tállai András kifejtette: az EU még 2014-ben fogadta el azokat a változtatásokat, amelyeket idén júniusig kell átültetniük a tagállamoknak, és a következő üzleti évtől kell alkalmazni, ami a legtöbb vállalkozás számára 2017.

A változtatás lényege, hogy a könyvvizsgálói szakma gyakorlói ne vegyenek részt a felügyeletben. Mindez érinti a könyvvizsgálói cégek nyilvántartását, a könyvvizsgálók továbbképzését, a minőségellenőrzést és a szakmai sztenderdek megalkotását. Az uniós irányelvek célja emellett az országok közötti hatékonyabb együttműködés, amelynek elősegítését egy uniós szervezet biztosítja.

Az államtitkár a változtatás másik fontos elemének nevezte a könyvvizsgálói függetlenség erősítését, azt, hogy ne legyen összeférhetetlenség közte és az őt megbízó cég között.

A változtatás meghatározza azon vállalkozások körét, amelyeknek kötelező úgynevezett auditbizottságot létrehozniuk: a tőzsdén jegyzett cégek, a hitelintézetek, a biztosítók, a befektetési vállalkozások és az alapkezelők. Meghatározták a közérdeklődésre számot tartó cégek körét is, amelyek mellett legfeljebb tíz évig dolgozhat ugyanaz a könyvvizsgáló.

Czomba Sándor (Fidesz) a változtatás céljának azt nevezte, hogy erősödjön a pénzügyi kimutatások megbízhatóságába vetett bizalom. Fontosnak ítélte a szakmai függetlenséget, a sztenderdek létrehozását, a felügyelet erősítését. Rámutatott arra is, hogy a minőségellenőrök a jövőben külön képzésben részesülnek, a legnagyobb változásról azonban a szankciókkal kapcsolatban számolt be.

A javaslat másik fontos elemének ítélte, hogy adó- és járulékmentesen veheti fel a foglalkoztatást helyettesítő támogatást a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedő közfoglalkoztatott addig az ideig, amíg a támogatás neki járt volna. Az összeg mintegy 22 500 forint – ismertette.

Józsa István (MSZP) szerint az előterjesztés nagy jelentőségű lehetne, ha kitérne a könyvvizsgálói kamara csaknem egy éve hangoztatott kéréseire is, mindezek hiánya miatt azonban pártja tartózkodását helyezte kilátásba. Kifogásolta, hogy a pénzügyi szervezeteknél elkövetett, 50 millió forintos értéket meghaladó bűncselekmények miatt a könyvvizsgáló vagyona is zár alá vehető. Hozzátette: a szakma méltán tartja fenyegetőnek a korábban elfogadott változtatást.

Bírálta azt is, hogy a kormány tavaly kétszeresére növelte a kamara által fizetendő közfelügyeleti hozzájárulást, holott a feladatok többségét továbbra is a kamara látja el. A politikus az előterjesztésben nem látott elegendő garanciát arra, ki felel a felügyeleti jogkörben elkövetett károkozásért. Szerinte a jegybank felügyeleti szabályait is szigorítani kellene.

Staudt Gábor (Jobbik) fontosnak nevezte az előterjesztés tartalmát, ám több kritikát is megfogalmazott. Gumiszabálynak nevezte például azt a rendelkezést, amely szerint nem adható tevékenységigazolás azoknak a könyvvizsgálóknak, akik életmódjuk vagy magatartásuk miatt közbizalomra érdemtelenek. Azt is kifogásolta, hogy továbbra sem határolják el a könyvvizsgálói kamara és a közfelügyeleti hatóság feladatait. A jobbikos politikus azt azonban pozitívnak tartja, hogy a kamarai minőségellenőrzés során a könyvvizsgálói tevékenység terjedelmének és összetettségének megfelelő vizsgálatot kell lefolytatni, mert így egy nagyobb cégnél átfogóbb ellenőrzést lehet lefolytatni.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke is felszólalt a vitában, kiemelt jelentőségűnek nevezve a független könyvvizsgálatot az átlátható gazdálkodás biztosításában, mivel egy könyvvizsgáló elfogadó véleménye garantálja, hogy egy pénzügyi beszámoló valós képet ad. Ezért – közölte – minden olyan módosítást támogat, amely erősíti a könyvvizsgálói tevékenységet.

Megemlítette azonban, hogy az elmúlt évek ÁSZ-ellenőrzései sok esetben tártak fel szabálytalanságokat a könyvvizsgálók munkájában. Példaként említette, hogy 2009-2014 között majdnem minden állami erdőgazdasági társaságnál nem a valós állapotot tükrözte a mérleg, a könyvvizsgálók mégis hitelesítették a beszámolókat.

Domokos László azt azonban kifogásolta, hogy nem küldték meg az ÁSZ-nak véleményezésre a törvényjavaslatot. Így nem kerültek bele az előterjesztésbe az állami szerveket ellenőrző könyvvizsgálók kiválasztásával kapcsolatos alkalmassági szempontok, amelyek alapján az ÁSZ élhetne egyetértési jogával. Ha ez így marad, az ÁSZ maga alakítja ki kritériumait − közölte.

Az MSZP-s Gúr Nándor elengedhetetlennek nevezte a könyvvizsgálói szakmába vetett közbizalom erősítését. A könyvvizsgálók foglalkoztatására vonatkozó ötéves időtartamot azonban kevesellte, szerinte tízéves rotációt kellene alkalmazni. Azzal kapcsolatban, hogy egy könyvvizsgálót akar 100 millió forint bírság is sújthat, reményét fejezte ki, hogy nem a kisebb könyvvizsgálókat akarják így tönkretenni.

Olvassa el a törvényjavaslatról közölt cikkünket is!