További témák
hirdetés
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Drasztikus minimálbér-emelés: őket sújtja leginkább

  • adozona.hu

Leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget a kötelező minimálbér-emelés, a szektorban dolgozók 37 százaléka minimálbéren foglalkoztatott, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja (a létszám 27-28 százalékának kell emelni a bérét) – derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. februári vállalati felméréséből.

hirdetés
hirdetés

Átlag alatt van minimálbéren foglalkoztatott a fémiparban (13 százalék), a vegyiparban (15 százalék), a gépiparban (16 százalék), az egyéb feldolgozóiparban (19 százalék), valamint az üzleti szolgáltatásokban (20 százalék). 

A garantált bérminimum esetében hasonló a helyzet. A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő-és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás.

A kereskedelemben és az üzleti szolgáltatásokban minden negyedik, az egyéb feldolgozóiparban minden ötödik munkavállalónak emiatt emelni kellene a bérét. A legjobb helyzetben ebben a tekintetben a gépipari cégek vannak, ahol a létszám 12 százaléka van szakmunkás minimálbéren.

Minél nagyobb az adott vállalkozás, annál kevesebb munkavállalót érint a minimálbér-emelés okozta bérnövekedés. Míg a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29 százaléka, s a 21-50 fő közötti kategóriában is a munkavállalók 23 százaléka érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14 százaléka minimálbéres. A garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak közel harmada (31 százalék) kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével kissé csökken (21-25 százalékra), s a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.

Fontos kiemelni, hogy a felmérésben (5 fő feletti vállalkozások, 931 válasz) felülreprezentáltak a magyar tulajdonú  kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalatok, s alulreprezentáltak a külföldi tulajdonú nagyvállalatok.

A felmérésből kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a nyakába. A szociális hozzájárulási adó 4 százalékpontos csökkentése a nagy érintett létszám miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogyan tudják kigazdálkodni a tehernövekedést a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbér-emelésből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott körből.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, egy HVG magazin csomagot (HVG Extra A Nő és HVG Extra Business) is küldünk önnek, és 25%-os kedvezménnyel vehet részt a HVG Munkajog 2017 Konferencián! Az akció feltételei a 2017. március 20-ától május 2-áig megrendelt, és 2017. május 15-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Saját célú felhasználás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Mérlegsor összevezetése II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Számviteli politika minta

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2017 április
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X