hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lehetőségek és kötelezettségek üzletág átruházásánál

  • adozona.hu

Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Olvasónk a következőkben részletezte kérdését: 35 éve egyéni vállalkozóként dolgozom a ruházati kiskereskedelemben. Három bérelt üzletemből egy női és kettő férfi ruházattal foglalkozik. Augusztus 1-jei öregségi nyugdíjazásom után kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vagyok. A női üzletágat szeretném folytatni, míg a férfi üzletágat a gyerekeim által alapítandó társas vállalkozásra szeretném átruházni. A tevékenységük továbbra is ruházati kiskereskedelem lenne. A kérdésem az, hogy van-e lehetőség erre, és milyen kötelezettségek terhelik?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Az egyik lehetőség, hogy üzletágat vásárol Öntől a gyermekei által alapított vállalkozás.

Az üzletág a vállalkozáson belül egy jól körülhatárolható, működő egység, amely önállóan is képes gazdasági tevékenység tartós folytatására. Ha csak egy eszközt vagy készletet értékesítenénk, az önmagában még nem fog üzletágnak minősülni. Az üzletág értékét szerződésben a felek határozzák meg, az eladónál bevétel, míg a szerző vállalkozásnál befektetett eszköz lesz.

Az áfatörvény 259. § 25/A pontja szerint üzletág a vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására.

Az üzletág-értékesítés abban az esetben áfamentes, ha megfelel az áfatörvény alábbi előírásainak.

Az áfatörvény 17. § (4) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás az adóalany általi üzletág-átruházás esetében, feltéve, hogy az a 18. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint történik, és a szerző az üzletágat a további működtetés céljából szerzi meg.

Az üzletág-átruházás útján szerzett vagyon (vagyonrész) és vagyoni értékű jog (a továbbiakban együtt: vagyon) tekintetében a szerzőnek a következő feltételeknek kell egyidejűleg megfelelnie:

  • a) a szerzéskor vagy annak közvetlen következményeként belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen;
  • b) kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez és a szerzett vagyonhoz fűződő, az e törvényben szabályozott jogok és kötelezettségek – a 18. § (2) bekezdésben említett eltéréssel – a szerzéstől kezdődően jogutódként őt illetik és terhelik;
  • c) sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

Üzletág-átruházás esetében további feltétel, hogy az üzletág keretében folytatott gazdasági tevékenység kizárólag adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás legyen. (Ha jól értettem, a vállalkozásában saját tulajdonú ingatlan nincs, így ennek átruházásakori speciális szabályokra nem térek ki.)

Nagyon egyszerűen lefordítva fentiek azt jelentik, hogy ha a vevő egy szabályosan bejegyzett, adószámmal rendelkező társaság, az áfa alá bejelentkezik – levonási joga van –, és folytatja a korábbi tevékenységet, akkor áfamentesen adható el neki az üzletág, mely vételárat ő a könyveiben befektetett eszközként fog kimutatni. A vételár viszont az eladónál adóköteles bevétel lesz. Az üzletág adásvételét szerződésbe kell foglalni.

Másik lehetőség, hogy az egyes eszközöket, készletet, bérleti jogot stb. tételesen veszi meg gyermekei új vállalkozása Öntől. Ez esetben  – ha Ön áfaalany, áfával növelten – tételesen kell ezek értékét megállapítani, és leszámlázni. Az egyes ügyleteken keletkező haszon Önnél adóalapot fog képezni, míg a vevő vállalkozás ezeket jellegüktől függően költségként számolja el, készletre veszi, tárgyi eszközként vagy vagyoni értékű jogként mutatja ki könyveiben.

A téma egyébként még rengeteg részletkérdést vethet fel, ezek miatt mindenképpen javasolt könyvelő/adószakértő és ügyvéd felkeresése. 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei áron rendelheti meg előfizetését, előfizetéséhez már 2018-as HVG Adó- és Tb-különszámot küldünk, és ingyenesen vehet részt a System Media Kft. Adózás 2017 című képzésén is!
Ha 2017. október 18-áig rendel, akkor Early Bird akciónk keretében kiküldjük önnek a HVG Kiadó Nemzetközi ügyletek áfája című kiadványát is.

Az akció feltételei a 2017. szeptember 29-étől november 30-áig megrendelt, és 2017. december 8-áig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most akár 24 kreditpontot is szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 22 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Öregségi nyugdíj munkaviszony

Széles Imre

tb-szakértő

Engedményezés

Pölöskei Pálné

adószakértő

2017 október
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X