Kinyitja a pénzcsapot Brüsszel

Megosztás Tetszik

Előreláthatóan júniusban rendezheti az Európai Bizottság Magyarország felé az aszfaltügy miatt visszatartott kifizetéseket, és még a nyáron megérkezhetnek Budapestről az első fizetési igénylések a 2014 és 2020 közötti alapok terhére. A kifizetések előrehozásáról (előlegfizetésről) közben tovább folynak az egyeztetések a kormány és Brüsszel között.

Júniusban, optimális esetben már június elején átutalhatja az Európai Bizottság a magyar költségvetésnek az aszfaltvita miatt visszatartott és a pénzügyi korrekcióval csökkentett kifizetéseket – értesült nevük mellőzését kérő forrásoktól a BruxInfo. A pénzt egy összegben fizetnék ki, végleg pontot téve ezzel egy közel három éve tartó vita végére, aminek során egy ponton még az Európai Bíróság bevonása is komolyan felmerült.

A BruxInfo úgy tudja, hogy az Európai Bizottság a 2007 és 2013-as felzárkóztatási források terhére még 1,4 milliárd eurót fizethet ki Magyarországnak. A tényleges keret ennél valójában nagyobb, de a szabályok szerint a teljes keret 5 százalékát vissza kell tartani, amit csak a program 2017. márciusi zárását követően szabadíthat fel és utalhat át Brüsszel, feltéve, hogy az utólagos ellenőrzések mindent rendben találnak.

Az 1,4 milliárd euróból 863 millió euró az az összeg, aminek a kifizetését a Bizottság különböző okok miatt megszakította vagy felfüggesztette. Ebből 840 millió eurót két nagy tétel tesz ki: az aszfaltügy és a szociális infrastruktúra programnál zárolt kifizetések.

Emlékezetes, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Corina Cretu regionális politikai biztos néhány hete Budapesten politikai megállapodást kötött az aszfaltügyben a pénzügyi korrekció mértékéről, amit az uniós közbeszerzési szabályokkal ellentétesen lebonyolított közútépítési tenderek miatt rendelt el Brüsszel. A kifogásolt jogszabályi rendelkezés és gyakorlat egyébként 2007 óta működött. A felek ugyan nem kommunikálták a pénzügyi korrekció mértékét, de az nyilvánvalóan a Bizottság által kezdetben megszabott 25 százalékos szint alatt van.

Brüsszel még 2013 decemberében szakította meg, majd később egy újabb határozattal felfüggesztette a kifizetéseket, ami a Portfolió értesülései szerint minimum 71 közúti projektet érintett. A magyar hatóságok értesülésünk szerint korábban 580 millió euró visszaigényléséről nyújtottak be számlát a Bizottságnál, amely tehát ekkora összeg kifizetését blokkolja. A tényleges összeg azonban ennél várhatóan jóval nagyobb is lehet, mert a magyar illetékesek feltételezések szerint a felfüggesztés miatt egy idő után már nem is küldtek újabb számlákat Brüsszelbe.

Magyarországnak kell leltárt készítenie az összes érintett projektről és papíron átvezetni mindegyik esetében a meghatározott pénzügyi korrekciót, mindezt auditálni, majd a kincstár által kibocsátott igazolást követően be lehet nyújtani egy összegről a számlát Brüsszelben. Ennek összege egyelőre nem ismert, de ezt az összeget aztán egyben fogják, ha minden jól megy még júniusban átutalni a kincstárnak, és így az aszfaltügy is egyszer és mindenkorra lezárul.

A pénzügyi korrekció nem kell, hogy forrásvesztéssel járjon, miután a levont keret terhére új, tiszta projekteket lehetett beállítani. A lényeg, hogy azokat a projekteket büntették forrásmegvonással (csökkentéssel), amelyeknél a tendereztetés során szabálytalanságot találtak.

Brüsszeli várakozások szerint nyáron érkezhetnek meg az első fizetési igénylések Magyarországról a 2014 és 2020 közötti felzárkóztatási keret terhére. A magyar hatóságok eddig már számos pályázatot kiírtak és a kedvezményezettek egy részével már szerződéseket is aláírtak, ám az első számlák beküldéséig az új pénzügyi terv indulásától számított két és fél évig kell majd várni. 

Nem magyar specifikus problémáról van szó, mert információink szerint eddig mindössze egy-két uniós tagállam küldött csak fizetési igénylést a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan Brüsszelbe. Kristalina Georgieva, az Európai Bizottság költségvetésért felelős alelnöke a BruxInfónak nyilatkozva mély aggodalmának adott hangot a programok lassú elindulása miatt, ami a hétéves keretköltségvetés idén esedékes félidei felülvizsgálatát is megnehezíti. A testület számára ugyanis lényegesek lennének a programok végrehajtásának eddigi tapasztalatai ahhoz, hogy legkésőbb ősszel javaslatokat tegyen a szükséges kiigazításokra.

A BruxInfónak nyilatkozó EU-források szerint ugyanakkor nincs ebben semmi meglepő, tekintettel arra, hogy a programok többségét csak 2015 első felében véglegesítették. Ezt követően a tagállamoknak ki kell írniuk a pályázatokat (akinek van pénze az már előbb is megteheti), azokat el kell bírálni és le kell szerződni a nyertesekkel, ami mind időt vesz igénybe.

A BruxInfo információ szerint közben tovább folynak az egyeztetések a magyar kormány és az Európai Bizottság között Budapest azon tervéről, ami lehetővé tenné a szállítási előlegek kiszámlázását Brüsszelnek. Ha a Bizottság rábólintana az elképzelésre – ami látszólag nem áll szándékában –, akkor az jelentősen felgyorsítaná az összesen tízéves (7 év plusz az n+3-as szabály) időszak első felében az uniós források abszorpcióját.

Az Európai Bizottság semmilyen jogcímen nem akadályozhatja meg a magyar hatóságok számára a pályázatok gyorsított, előrehozott kiírását (a kormány szándéka szerint 2018 végéig a keret egészére kiírnák a pályázatokat). Egy dolog a pályáztatás, és megint más a pénzek kifizetése (egészen pontosan a magyar költségvetés által megelőlegezett támogatások visszatérítése számlák alapján Budapestnek). Az uniós szabályok értelmében ugyanis a programok minden egyes évére létezik egy előre meghatározott pénzügyi terv, vagyis egy maximális összeg, amit az EU adott évben egy adott programra kifizethet.

A kormány azt szeretné (és erre törvényi előírás is van), ha a projekteket kivitelező üzleti vállalkozások a „tiszteletdíjuk” 50 százalékát megkapják előlegként akkor, amikor aláírják a szerződést az uniós támogatások kedvezményezetteivel (praktikusan az önkormányzatokkal). Ezt az úgynevezett szállítási előleget az állam előlegezné meg, és ezt elvileg utána kiszámlázhatja az általános keret terhére az Európai Bizottságnak. A tranzakciónak komoly költségvetési következményei vannak, ezért sem mindegy, hogy mit szól hozzá az Európai Bizottság.

Brüsszelben azonban értesülésünk szerint ellenzik, mert fiskális transzfernek tekintik a szállítási előleg 50 százalékos kifizetését és visszaigénylését. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az 50 százalékos előleg kizárólag az EU által támogatott projektekre vonatkozik, a magyar költségvetésből finanszírozott beruházásoknál 30 százalékos az engedélyezett szint.

A vita mindazonáltal nem zárult le, és a felek keresik a megoldást – tájékoztatták a BruxInfót jól értesült források.

Félreértések elkerülése végett, a gyakorlatban háromféle előlegfizetés létezik. Az első országos szinten. Az EU az egyes országok számára megállapított hétéves kohéziós keret bizonyos (2,5 százalékát) előre átutalja a tagállamnak, amely saját belátása szerint használhatja fel az összeget. Ez az előlegfizetés már meg is történt.

A második típusú, „támogatási” előleget a tagállam folyósíthatja a pályázatok nyertes kedvezményezetteknek, amit azonban csak a projektek befejezése után lehet visszafizettetni Brüsszellel.

Végül a szóban forgó szállítási előleget (amikor is a kedvezményezett aláírja a szerződést a kivitelező vállalkozással) megelőlegezhetik a kivitelezőknek, és ezt utána elvileg ki lehet számlázni az Európai Bizottságnak.