hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Egyhangú volt a monetáris tanács határozata a decemberi kamatdöntő ülésen

  • MTI

Ellenszavazat nélkül határozott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa az alapkamat szinten tartásáról a december 20-i kamatdöntő ülésen – olvasható az MNB honlapján szerdán közölt rövidített jegyzőkönyvben.

A döntés értelmében a kamatkondíciók nem változtak. A jegybanki alapkamat 13,0 százalék maradt, és a kamatfolyosó két széle – az egynapos jegybanki betét 12,5 százalékos és az egynapos fedezett hitel 25 százalékos szintje – sem módosult.

A tájékoztatás szerint az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulásaira fókuszál, és az október közepén bevezetett eszközeit a kockázati megítélés trendszerű javulásáig alkalmazza. Hozzátették: a szigorú monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését.

A jegyzőkönyv szerint a korábban meghirdetett, a monetáris transzmisszió hatékonyságát erősítő, likviditásszűkítő intézkedések folytatódnak. Hozzátették: a jegybank továbbra is biztosítja az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúlyhoz szükséges devizalikviditási igényt.

A cserearányok növekedésével és az új exportkapacitások kiépülésével érdemben javulhat a külkereskedelmi egyenleg idén – közölték.

A jegybank várakozása szerint a fogyasztói árindex az év első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken a belső és külső tényezőknek köszönhetően. A bázishatások és a kereslet csökkenése mellett az energia- és nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek várható mérséklődése és a globális konjunktúra lassulása tovább fékezi a külső inflációt.

Az MNB december végi negyedéves jelentésében 14,5-14,7 százalékra emelte a 2022-re vonatkozó inflációs prognózisát a szeptemberi 13,5-14,5 százalékról a benzin ársapka kivezetése, valamint a magas élelmiszerár-emelkedés hatásai miatt. Az infláció idén 15,0-19,5 százalék lehet, míg a korábbi jelentésben 2023-ra 11,5-14,0 százalékos sávba várták. Az éves fogyasztói árak növekedése 2024-ben térhet vissza a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába – írták a jegyzőkönyvben.

A monetáris tanács szerint a beérkező év végi adatok a gazdaság lassulását vetítik előre, de a tavalyi GDP-növekedés a korábban vártnál kedvezőbben alakult. A GDP 2022-ben 4,5-5,0 százalékkal nőhetett a jegybank számításai szerint, míg idén 0,5-1,5 százalékos növekedésre számít a jegybank, amely 2024-re 3,5-4,5 százalékra, 2025-re 3,0-4,0 százalékra gyorsulhat.

A jegybankárok szerint tartható az idei hiánycél, így az államadósság az év végére a GDP 74 százaléka közelébe csökkenhet.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfamentes szolgáltatásnyújtás EU-ba

Bunna Erika

adótanácsadó

Német adóügyi illetőségű egyéni vállalkozó

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Hozamszámítás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink