Válságadók árnyékában: előnyök és hátrányok

Megosztás Tetszik

A kormány által bevezetett válságadók az előző kormány által bevezetett válságadókhoz (bankadó, Robin Hood adó) képest az adó mértékében és céljában különböznek. Magasabb költségvetési bevételt jelenthetnek és jórészt az egyéb adónemek csökkentésének finanszírozási forrását képezik – kommentálja a ma beterjesztett adóváltozásokat Torma Levente, a DLA Piper nemzetközi jogi iroda adószakértője.

A válságadóba bevont adózói kör segítségével a gazdaság olyan lökést kaphat az adórendszer versenyképesebbé tételén keresztül, az egyéb adóterhek csökkenése miatt, amelytől gyorsabb növekedést mutató pályára állhat - vélekedik Torma Levente. A szakértő szerint az adócsomag azt a célt tűzi ki, hogy a gazdasági növekedés egyik gátját képező magas élőmunkát terhelő adók, illetve 2013-tól a társasági adókulcs csökkentésével tegye versenyképesebbé a magyar gazdaságot úgy, hogy a költségvetés EU és IMF által elvárt egyensúlya ne sérüljön. E kettős célt úgy kívánja elérni, hogy a személyi jövedelemadó terhelést kisebb mértékben 2011-től, majd a társasági és személyi jövedelemadót középtávon tovább csökkenti. Az adócsökkentés rövid távú forrását az újonnan bevezetett válságadók képezik. A válságadókat előreláthatólag addig kell fizetni, amíg a jövőben megvalósítandó államháztartási költségcsökkentés és az adócsökkentéstől várt gazdasági növekedés miatt beszedett többletadó hatására a válságadók nélkül a költségvetés megint egyensúlyi állapotba kerül – vélekedik Torma Levente.

A kormányzati cél eléréséhez három fő feltételnek kell teljesülnie: a gazdasági növekedésnek, az államháztartás költségeinek csökkentésének, melyhez szükséges az állami ellátórendszerek átalakítása és a válságadók sikeres beszedésének.

A szakértő figyelmeztet: a válságadók beszedésével kapcsolatban felmerülhet annak a kockázata, hogy az adóval érintett egyes (különösen a tőzsdei) cégek a részvényeseik nyomására vitathatják a válságadók létjogosultságát. Az adó következtében ugyanis csökken e részvényesek osztalékalapja és így az elvárt hozam. Az új adók bevezetését például alkotmányossági (arányos közteherviselés), vagy közösségi jogi (például azzal, hogy a különadót nem, vagy csak kisebb mértékben fizetők állami támogatásban részesülnek) alapon lehet vitatni. Mások megpróbálhatnak részben, vagy egészben kibújni az adó alól (például a társaság darabolásával úgy, hogy az egyes egységek ne legyenek kapcsolt vállalkozások, a tevékenységi kör megváltoztatásával, vagy egyes nem adóköteles tevékenységek kiszervezésével, esetleg a magyarországi letelepedési forma újragondolásával).

Torma Levente úgy véli: a kiskereskedők tekintetében előnyben részesülnek azok, akik franchise vagy más hasonló rendszerben működnek; az áruházlánc nem rendelkezik többségi befolyással az egyes külön cégben lévő áruházakban, csak franchise, vagy más hasonló díjat szed az egyes üzleteket magába foglaló független társaságoktól. Előnyben lehetnek a külföldi online áruházak is. Az adóteher csökkentése az adott vállalatcsoport üzleti modelljének átalakításával is járhat ami adott esetben nem kívánt, vagy túl költséges megoldás. Ha az érintett cégek sikerrel csökkentik válságadó terhelésüket, akkor veszélybe kerülhet az adócsökkentés finanszírozásának és ezzel a gazdaság versenyképessé tételének egyik pillére – áll a cég közleményében.