adozona.hu
Az AB már vizsgálja a szuperbruttósítást
//adozona.hu/archive/20090727_ABszuperbrutto_szja_alkotmanyaellenes
Az AB már vizsgálja a szuperbruttósítást
Tetszik
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. De nem ő az egyetlen, Angyal József az Adózóna okleveles adószakértője már két héttel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult és az elfogadott évközi szja-módosítás alkotmányossági vizsgálatát kérte.
| PM-állásfoglalás a szuperbruttósításról: |
| A Pénzügyminisztérium azzal kapcsolatban foglalt állást hétfőn, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az szja-törvény módosításában szereplő, úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta az Alkotmánybíróságnál. A PM szerint nem alkotmányellenes az elfogadott szja-módosítás. Ha kíváncsi az indoklásra, olvassa el a hvg.hu-n. |
Angyal József aggályosnak tartja azt is, hogy az évközi szja-változás visszamenőleges adóemelést jelenthet és jogbizonytalanságot okozhat, hogy a kiegészítő adóalap százalékos értéket tartalmaz, ami az szja törvénytől függetlenül változhat és így visszahathat a magánszemély szja terhére.
Számpélda:
Magánszemély 2010. februárjában 100 ezer forint jövedelmet szerez. Ehhez a kiegészítő adóalap 27 ezer forint. Adó: 127 ezer forint * 0,17 = 21 590 forint. Ha 2010. július 1-től változik a Tb-törvényben a munkáltatói tb-mértéke, például 32 százalékra emelkedik, akkor a magánszemély februárban megszerzett jövedelmének adója a visszamenőlegesen a következőképpen változik: magánszemély 2010. februárjában 100 ezer forint jövedelmet szerez. Ehhez a kiegészítő adóalap (32%) 32 ezer forint. Adó: 132 ezer * 0,17 = 22 440 forint, vagyis 850 forinttal több.
Kockázatosnak tartja, hogy 100 ezer forint jövedelem után a 17 százalék adó 21 590 forint 17 ezer helyett. Az sem világos, hogy adózni kell a jövedelmet nem képező 27 százalék munkáltatói járulék után is. Érthetetlen, hogy már 3,9 milliós jövedelem felett belép a magasabb adósávba, pedig az adótábla szerint csak 5 millió forint felett kerül magasabb adósávba. A megszavazott szja változásokról tévesen jelent meg, hogy a jövedelmeket bruttósítják. A most megszavazott adóalap-kiegészítés „magyar találmány”, ami szerinte a világon nincs! A sokat emlegetett cseh-modell sem teljesen egyezik meg a magyarral, az összehasonlítást nézze meg itt.
Az Adózónán korába Angyal József már azt is megírta, hogy a törvényjavaslat indoklásából egyértelmű, hogy jövedelem „bruttósításra” nem kerül sor. Az eddig tévesen „szuperbruttósításnak” nevezett javaslat hivatalos neve „adóalap-kiegészítés” (korrekciós tényező). A jogalkotó, Angyal József szerint, nem indokolja, mi teszi szükségessé a javasolt szabályozást. Az indoklás a matematika szabályaival ellentétes megállapítást tartalmaz. „Az alsó kulcs 18 százalékról 17 százalékra csökken.” A 18 százalék ugyanis a magánszemély jövedelmére vonatkozik, a 17 százalék már nem a jövedelemre, hanem az „adóalap korrekciós összeggel” növelt százalékalapra. Angyal az Alkotmánybíróság előtt Köztársasági Elnökhöz fordult. Arra kéri, hogy a 2010-re megszavazott adótörvény változásokat ne írja alá. Azt megfontolásra küldje vissza a parlamentnek vagy kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmány-bíróságtól.
Az ombudsman és az Adózóna okleveles adószakértője több könyvvizsgáló cég is foglalkozott már az úgynevezett szuperbruttósítás alkotmányossági kérdésével. László Csaba, a KPMG adópartnere a HVG-nek írt véleménycikkében kérdőjelezte meg a módosítás alkotmányosságát: ".....az így előállított adókulcscsökkentésnek nagy ára lehet. Az szja-alapnak ugyanis részévé válik egy olyan összeg, amihez az adófizetőnek nincs közvetlen köze. A munkáltatói járulék bevonása az adóalapba szinte bizonyosan alkotmánybírósági vizsgálat tárgya lesz. A magam részéről nem mernék nagy összegben fogadni rá, hogy kiállja a taláros testület próbáját" - fogalmazott kissé sarkosan aligtöbb mint egy héttel ezelőtt.
Hasonlóan érvelt már egy hónappal ezelőtt a Mazars, a BIG 4 után az ötödik legnagyobb könyvvizsgálócég a piacon. Nevezetesen olyan összeg után is személyi jövedelemadót kell majd fizetni, ami nem az adózó jövedeleme, ezért a módosítást kockázatosnak is tartja annak Alkotmánybíróság előtti támadhatósága miatt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
