hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Mikor nem fogadja el az APEH a számlát?

  • dr. Marosi Andrea

Adólevonásra csak akkor vagyunk jogosultak, ha az adóhivatal által elfogadott számláink vannak. Mire kell figyelni, amikor számlát kapunk és mit jelent az APEH által elvárt „kellő körültekintés”?

Kellő körültekintés a befogadott számlánál, avagy az adólevonási jog gyakorlata

Számlatömböt csak nyomtatványboltban vásárolhatunk, és a számlát, ami ezt igazolja, meg kell őrizni. A számláról szigorú nyilvántartást kell vezetni, és rá kell írni néhány adatot is:

- a nyomtatvány jele és számjele, a beszerzést igazoló számla száma 
- a számlán feltüntetett teljesítés kelte, a tömbök sorszáma (tól-ig), 
- a használatbavétel kelte, a kiselejtezés kelte).

A nyomdai úton előállított számla, nyugta (jegy, blokk, stb.) esetében szintén gondoskodni kell a szigorú dokumentálásról és a tőpéldánnyal hiánytalanul kell elszámolni.

Számítógéppel előállított számla esetében a programnak biztosítania kell a kihagyás és ismétlés nélküli sorszámozást, a számla példányainak egymás utáni nyomtatással történő előállítása esetén a programnak példánysorszámoznia kell, több példányos összeszerelt, előnyomás nélküli (leporelló) számla esetén pedig azt kell feltüntetnie, hogy a számla hány példányban készült. 

Gépi számlázás esetén a számla kibocsátójának rendelkeznie kell a program működésére, felhasználására vonatkozó részletes leírással (felhasználói kézikönyvvel), és a programkészítő azon nyilatkozatával, miszerint a program megfelel az adójogszabályokban előírt kötelezettségeknek.

Mindezeket természetesen a számlát befogadó vevőnek nem áll módjában ellenőrizni.

Mégis mit tehetünk?

Kézzel írt számlánál ellenőrizhetjük például azt, hogy a számla sorszáma nyomdailag előnyomott-e (kirakós bélyegzővel sorszámozott számla nem alkalmas azonosításra), tollal, olvashatóan, és a törvényben előírt adatokkal töltötték-e ki, a javításokat szabályszerűen végezték-e, a számla hiteles-e.

Számítógéppel előállított számla esetében a vevő megnézheti, hogy a számla sorszámozott, példánysorszámozott, adattartalma megfelelő, illetve, hogy a számla hiteles-e. Ilyen számlán minden adatot a számítógéppel kell kitölteni (kivéve természetesen az aláírást, ha a számlakibocsátó él az aláírás jogával). Az továbbra is elfogadott, hogy a számítógépes számla előállításához nyomdailag előnyomott papírt használjon a számlakibocsátó.
Az adóhatóság nem fogadja el azt a számlát, amelyre kézzel írták a példánysorszámozást, vagy amelyet kézzel egészítettek ki, kézzel javítottak. Számítógéppel előállított számla esetén a javítás az eredeti számla stornírozásával, és új sorszámon új számla kiállításával történik.

Azt a számlát is elfogadja az APEH, amelyet olyan típusú pénztárgép nyomtatott, amely számla és nyugta adására is.

Ha mindezt ellenőrizzük, akkor „kellő körültekintéssel” jártunk el. 

Hibás számla

Hibás az a számla, amelyen név-, számelírás szerepel, vagy valamit lefelejtettek róla. Az a hiányosság, amely nem az adóalapot és az adó összegét érinti, javítható, illetve pótolható.

Ha az összeggel kapcsolatban szeretnénk valamit módosítani, akkor néhány dolgot szem előtt kell tartanunk. A módosításról helyesbítő számlát kell kiállítanunk, amelyen utalnunk kell arra, hogy helyesbítés történik. Az eredeti számla számának (az azonosítás miatt), illetve az eredeti, illetve módosított tételeknek és különbözetüknek is szerepelnie kell a helyesbítő számlán. Ilyen esetben az APEH csak a hiba javítására hívhatja fel az adózót, aki így nem esik el az adólevonási lehetőségtől.

Külön kérdés ugyanakkor a teljesítési időpont javítása, mert megeshet, hogy így a teljesítési időpont az eredetitől eltérő adómegállapítási időszakra esik. Főszabály szerint a teljesítési időpont javítása minden esetben az eredeti számla stornírozásával, és új számla kiállításával történhet.

A kellő körültekintés speciális esetei

Új üzleti partner esetén, nagy értékű ügyletnél, illetve minden olyan esetben, amikor a vétel körülményei eltérnek a szokásos kereskedelmi értékesítés körülményeitől, az adóhatóság elvárja az adózótól, hogy a vevő a cégnyilvántartásból megbizonyosodjon az adott cég létéről, adatairól, adószámáról. 

A cégiratok nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet. Szintén nyilvános a benyújtott, de még el nem bírált bejegyzési kérelem és mellékletei is. A cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. Ezekben fennálló és törölt adatok egyaránt szerepelnek.

A Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat a cégjegyzékekben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól tájékoztathat.

Egyéni vállalkozó esetében nincs ilyen nyilvántartás. Ebben az esetben az adózó akkor jár el „kellő körültekintéssel”, ha az adóhatóságtól adószámot, illetve egyéb adatot kér ki. Ez akkor lehetséges, ha az adózó nevére, elnevezésére, székhelyére, telephelyére, adószámára vonatkozó adatok megismerésére más adózónak - az őt terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez - van szüksége. Telefonon is lehet ilyen adatokat kérni, de egyértelműen tisztázni kell, hogy miért, s ezt később írásban is meg kell tenni.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkaidőkeret

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szülői pótszabadság

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink