hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Folyamatos teljesítésű ügylet-e az építőipari tevékenység? Ezekre kell figyelni!

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó

Mitől minősül egy ügylet folyamatos teljesítésűnek? Milyen passzusokra kell figyelni a – folyamatosan zajló, de az áfatörvény szempontjából más megítélésű – építőipari tevékenységeknél? Ismertetjük.

Az áfatörvény 58. §-a részletesen szabályoz számos esetet a folyamatos teljesítésű ügyletek áfa szerinti teljesítési dátumával kapcsolatban. Ezek jellemzően olyan ügyletek, melyeket rendszeresen végeznek, és meghatározott időközönként számláznak és egyenlítenek ki. Az építőipari tevékenységről (például egy irodaház felépítéséről) joggal lehet feltételezni, hogy azt is több hónapon át végzik, melyet meghatározott időközönként számláznak. Nem szabad azonban egy valóban folyamatos teljesítésű ügylet és az építőipari tevékenység közé egyenlőségjelet tenni. Ennek oka az, hogy az ügyletben végzett tevékenység hosszú időtartama nem alapozza meg az áfatörvény szerinti folyamatos ügylet fogalmát, noha általános értelemben az ügylet „folyamatosan” több hónapot felölelve teljesül.

Az ügylet másik jellege az, hogy építőipari tevékenység esetén jellemzően az ügylet tárgya az épület létrehozása, mely a különböző hatósági ellenőrzést és engedélyek kiadását követően lesz teljesített. Tehát az építőipari tevékenység például egy épület megépítése esetén egyszer teljesülhet, így a folyamatos teljesítés az áfatörvény 58. §-a alapján nem értelmezhető, csak a korábban említett egy teljesítés bontható szét részekre, részteljesítésekre.

Az Áfa  – speciális esetek című kiadványunkat itt, a HVG Adó 2023 különszámát pedig itt rendelheti meg!

Ha ezt logikát az áfatörvénybe szeretnénk beépíteni akkor azt tudjuk mondani, hogy a folyamatos teljesítésű ügyletek szabályozása az áfatörvény 58. §-ában található. Az építőipari tevékenységre – mivel az csak a meghatározott engedélyek birtokában teljesülhet és nem „folyamatosan” – az áfatörvény 55. §-a szabályozza. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy meghatározott teljesítési fokonként elszámolnak egymással, az csak az egyetlen teljesítése részekre bontásával lehetséges, amit az áfatörvény 57. §-a szabályoz. Ha pedig úgy állapodtak meg a felek, hogy előre kifizetésre kerül az építőipari tevékenység egésze/része, akkor az előlegnek minősül, ami az áfatörvény 59. §-a. Tovább bonyolítja a helyzetet ezen ügyletek kezelésénél, hogy ilyen esetekben jellemzően olyan építési-szerelési munka valósul meg, mely ingatlan létrehozásához vagy átalakításához kapcsolódik, melyre az áfatörvény 142. §-a (fordított adózás) vonatkozik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben a továbbiakban az áfatörvény adófizetési kötelezettségre és a részteljesítésre vonatkozó előírásait ismertetjük.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Beruházás bérleti díj fejében

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Külföldi jógatábor

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink