További témák
hirdetés
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ki halaszthatja az áfabevallást, ha nem fizet időben a vevő?

  • adozona.hu

Lehet-e halasztva szerepeltetni az áfabevallásban azokat a tételeket, amelyeket a fizetési határidőn túl egyenlített ki a vevő? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.

hirdetés
hirdetés

Az áfatörvény 58. és 61. paragrafusainak helyes értelmezésében kérnék segítséget. Egyéni vállalkozó fuvarosként a megrendelőmmel heti számlázásban állapodtunk meg, 60 napos fizetési határidővel, amely dátum teljesítésként szerepel a számláimon. A számla rendezése néhányszor a számlán szereplő 60 napon túl történt meg. Jól értelmezem-e az áfatörvény 61. paragrafusának (3) bekezdését, miszerint a számlán szereplő fizetési határidőtől (teljesítés) kezdődően még 45 napom van a számlában szereplő fizetendő áfám bevallására? – kérdezte olvasónk.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (áfatörvény) 61. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a fizetendő adó halasztott megállapítására (halasztott adófizetésre) olyan adóalany jogosult, aki a nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy nyilvántartási kötelezettségének az államháztartás számviteléről szóló jogszabály szerint tesz eleget.

Halasztott adófizetésre az ezen adóalanyi körbe tartozók olyan ügyleteinél van lehetőség, amelyeknél az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik. A halasztott adófizetés (értelemszerűen) nem alkalmazható a kapott előlegre tekintettel keletkezett adófizetési kötelezettség megállapítására, illetve az áfatörvény 61. paragrafusának (1) bekezdésében megfogalmazottakból következően nem terjed ki például a fordított adózás alá tartozó ügyletekre, az áfatörvény 11. paragrafusának (1)–(2) bekezdései és 14. paragrafusának (1)–(2) bekezdései szerint térítésmentes esetekre, valamint a csereügyletekre.

Tehát nem kizárt a halasztott adófizetés alkalmazása időszaki elszámolású ügylet esetében.

A halasztás legkésőbb az ellenérték megtérítéséig tart, vagyis a fizetendő adó legkésőbb az ellenérték megfizetésének a napján állapítandó meg. Amennyiben az ellenérték megfizetése részletekben történik, a fizetendő adót a részlet megfizetésekor, legalább a megfizetett részlet erejéig kell megállapítani.

Az áfatörvény 61. paragrafusának (3) bekezdése alapján abban az esetben, ha az ellenértéket a teljesítéstől számított 45. napig egészben vagy részben nem fizették meg, akkor a fizetendő adót az előzőekben említett határidő lejártát követő napon, a meg nem fizetett ellenértékre is meg kell állapítani. Az említett 45 napos határidőt úgy kell számítani, hogy a határidő első napjának nem az áfatörvény szerinti teljesítés napját, hanem az azt követő napot kell tekinteni, vagyis a teljesítés napja a határidőbe nem számít bele, illetve a határidő nem a teljesítés napján kezdődik.

Ennek megfelelően a halasztás legkésőbb a teljesítést követő 46. napon lejár, és a fizetendő adót meg kell állapítani. A halasztás lejártáig meg nem fizetett ellenérték adóját legkésőbb a teljesítést követő 46. napot magában foglaló adó-megállapítási időszakról benyújtandó adóbevallásban kell fizetendő adóként szerepeltetni. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a halasztásra jogosult adóalany úgy döntsön, hogy a teljesítést követő 46. napnál korábbi időpontban állapítja meg a fizetendő adót. Utóbbi esetben a fizetendő adót az adózó döntése szerinti adó-megállapítási időpontot magában foglaló időszakról benyújtandó adóbevallásban kell szerepeltetni.

Függetlenül attól, hogy az ellenérték maradéktalan megtérítése még nem történt meg, illetve a teljesítéstől számított 45 nap nem telt el, a halasztás lejár, ha az áfatörvény 61. paragrafusának (4) bekezdésében nevesített esetek bármelyike bekövetkezik. A hivatkozott jogszabályi előírás szerint

– abban az esetben, ha az adóalany áfatörvényben szabályozott jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például az adóalany megszűnik), akkor a jogállásváltozást megelőző napon,

– amennyiben az adóalany a követelését ellenérték fejében engedményezi, akkor a követelés engedményezésekor,

– ha az adóalany a kettős könyvvezetés szabályaira tér át, akkor a nyitómérleg fordulónapján

kell a fizetendő adót megállapítani.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, egy HVG magazin csomagot (HVG Extra A Nő és HVG Extra Business) is küldünk önnek, és 25%-os kedvezménnyel vehet részt a HVG Munkajog 2017 Konferencián! Az akció feltételei a 2017. március 20-ától május 2-áig megrendelt, és 2017. május 15-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozóból őstermelő

Lepsényi Mária

adószakértő

Saját célú felhasználás

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Mérlegsor összevezetése II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

2017 április
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X