hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Így korlátozzák jövőre a készpénzforgalmat

  • Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló
3

Július 10-én olyan módosító javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások 2013. januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben. Mit is jelent ez? Mi lehet mögötte? Új szabályról van-e szó, vagy egy korábbi leporolásáról? Lehet-e köze a „sárga csekkadóhoz”?

Egy kis történelem. Először érdemes egy kicsit a múltat leporolni és emlékezni. Korábban több alkalommal merült fel a különböző kormányokban, hogy az egyébként magasnak feltételezett fekete- és szürkegazdaság 20 százalék felettire becsült arányának csökkentése megoldaná az egész államháztartás gondjait

Ennek a meghatározó eleme pedig – különösen az amerikai mintát és sikereit követve - a készpénzforgalom csökkentése és a fizetéseknek a láthatóvá tétele, a banki szférába való terelése. A korábbi években több alkalommal jogszabályi formában is megjelentek olyan szabályok, amelyek ezt célozták. Így már 1996-ban is korlátozta jogszabály a készpénzben teljesíthető kifizetések összegét, de ez alkotmányossági okok miatt megszűnt. 2004-ben már volt egy hasonló rendelkezés, de az akkor másfél hónap alatt megbukott. Legutóbb 2009-ben, februártól bevezették az a szigorú szabály, miszerint a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, ezenkívül az áfa-fizetésre kötelezett magánszemélyek egymás között egy ügyletre vonatkozóan nem fizethetnek ki 250.000 forintnál nagyobb összegű készpénzt.

Pontosabban kifizethettek, de a vevőket jelentős mulasztási bírság terhelte. Ez a szabály azonban egy hónap alatt megbukott, mivel a februárban életbelépő szabályt már 2009.02.23-án elfogadott törvénymódosítással hatályon kívül helyezték. Tehát eddig nem nagy sikert mondhat magának a készpénzforgalom korlátozására irányuló szabályozás.

Ma milyen szabályok is érvényesülnek? Nem szűntek meg a készpénzforgalmat csökkenteni hivatott szabályok.

Az egyik ilyen: az adózás rendjéről szóló törvényben már régebben jelenlevő bejelentési kötelezettség, mely szerint a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül az állami adóhatósághoz a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének - a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével - be kell jelentenie

- a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
- egyéb esetben az két millió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást (itt is jelentős szigorítás lépett életbe 2012-től, mivel korábban öt millió forint volt az összeghatár).

Ha a bejelentés elmarad, akkor mulasztási bírsággal sújtható az adózó. A másik hatályos szabály a számviteli törvényben található:

- E szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. A szabályzatban a napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 10 százalékát, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10 százaléka nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot.

Mit hoz a holnap, avagy mi lesz jövőre?

A Széll Kálmán Terv 2.0-nak megfelelően, új elemmel gazdagodott a pénzforgalom szabályozása: a fekete és szürkegazdaság visszaszorítása érdekében a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások 2013. január elsejétől egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 5 millió forint értékben teljesíthetnek készpénzszolgáltatást.

Legalábbis ez jelent meg ez év júniusban új rendszerelemként, az adózás rendjéről szóló törvény módosításával. Ugyanakkor a fenti szabály még életbe sem lépett, de már úton van az előző szabály szigorítása. Az eredeti tervvel szemben havonta nem 5 millió, hanem csak másfél millió forintnyi készpénzforgalmat bonyolíthatnak egymással januártól a vállalkozások. Július 10-én ugyanis egy olyan módosító javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztérium az Országgyűlésnek, amely szerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezett vállalkozások januártól egy naptári hónapban egy szerződés alapján legfeljebb 1,5 millió forintot fizethetnek ki készpénzben.

Mit is jelent ez a jövőre nézve?

A törvény maximálja azt az összeget, amelyet az adóköteles tevékenységet folytató, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó egy másik, ugyancsak pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak - a vele vagy harmadik személlyel kötött szerződés alapján, a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként - készpénzben kifizethet. A készpénzfizetés felső határa szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 1,5 millió forint lehetne a módosítási javaslat szerint.

Az ugyanazon felek közti szerződések alapján ugyanazon adózó részére teljesített készpénzkifizetéseket a törvény szerint egy szerződés alapján teljesített készpénzszolgáltatásnak kell tekinteni abban az esetben, ha kétséget kizáróan megállapítható, hogy a felek közötti jogügylet nem felelt meg a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének. Az új szabály szankciója mulasztási bírság, mely az 1,5 millió forint feletti készpénzkifizetés összegének 20 százaléka.

Felkészülési időszak

A kormány közleménye szerint még elegendő idő van az új rendszerre való átálláshoz szükséges felkészülésre. Bár a változások hatálybalépési időpontja 2013. január elseje, mégis érdemes előre felkészülni az új rendszerre, esetenként a fizetési szokások átalakítására. Ez egyben piaci, jogi, intézményi és technológiai kérdéseket is felvet. Ha például nem biztos fizetőkészséggel rendelkező partnerről van szó, - akitől korábban készpénzben elkérték az ellenértéket - érdemes jogi garanciákat kialakítani a későbbi sorban állások, behajtási nehézségek elkerülésére.

Önmagában a nemzetközi fejlődés útja a készpénzfizetések csökkentése. Egy tavalyi felmérés szerint Magyarországon 3,7 milliárd fizetési műveletet bonyolítottak le, amelynek 84 százaléka még mindig készpénzben történt. Érdekes összehasonlítást jelentenek az élenjáró országok: a svéd gazdaságban 3 százalékában van jelen a készpénzforgalom, ami megelőzi eurózóna 9 százalékát vagy az USA 7 százalékát is abból adódóan, hogy itt jóval fejlettebb digitális kultúra alakult ki. A készpénzforgalom magas aránya nálunk összefügg azzal is, hogy Magyarországon az elektronikus fizetést segítő infrastruktúra fejletlen. Ezt mutatja, hogy amíg az EU-ban átlagosan 17 ezer POS-terminál (kereskedelmi elfogadóhely) esik egymillió lakosra, addig Magyarországon 7 ezer. Így igen csak fontos lehet a POS-terminálok hálózatának támogató pályázata, amelynek kiírása eddig nem történt meg.

Egy ilyen jelentős váltásnál technikai, gyakorlati kérdések is felmerülnek, például az új jogszabály szempontjából készpénzfizetésnek minősül-e, ha az ellenértéket nem kézből-kézbe adjuk át, hanem készpénzben fizetjük be a partnerünk bankszámlájára?

Általában egy ilyen jellegű változást a banki fizetések kedvezményezésével, előnyösebbé tételével lehet segíteni és könnyebbé tenni, nálunk a másik oldalon figyelembe kell venni a pénzügyi tranzakciós illeték hatását is a fizetési műveleteknél, ami inkább fordítottan hat.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)
Thedebut

Tisztelt Tanácsadó!
Rendezvényszervezéssel foglalkozó cég heti egy alkalommal vásárol italárut egy forgalmazó cégtől melyről számlát kapunk 8 napos fizetési határidővel.
Megállapodás alapján a megmaradt árut visszáruzzuk és a két számla nettó értékét fizetjük ki készpénzben,mert ez a korrekt elszámolás a következő szállításig.Kérdésem az, hogy a heti egy bejövő számlákat összevontan kell vizsgálni az 1.500.000,Ft-os készpénz fizetési korlátnál vagy minden számla külön szerződésnek számít? és figyelembe vehetjük a visszáru összegét mivel csak a különbözetet fizetjük ki készpénzben.
Köszönöm a választ.
Kiss Gné

Nagy Nándor

Tisztelt Szolnoki Úr!
Arra kérdésre nem lett válasz adva, hogy a partner bankszámlájára befizetett összeg készpénz forgalomnak minősül vagy sem.(már találkoztam mind a két válasszal)

Zsolt Ruszin

Szerintem a készpénztartásra vonatkozó korlátozás törlésre kerül az egyik benyújtott törvénymódosítási javaslat szerint. Itt olvasható: T/7955: 22. § Hatályát veszti az Szt. 14. § (9) és (10) bekezdése.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Gépjárműoktatók eszközbeszerzése

Nagy Norbert

adószakértő

23HIPAK_A-NY-01. 9. pontja II. rész

Szipszer Tamás

adószakértő

Egyéni vállalkozás kettős könyvvitelben

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink