Igazságügyi adószakértők, akik állásfoglalása jogi vitákat dönthet el

Megosztás Tetszik

Jogrendszerünkben fontos szerepet töltenek be az igazságügyi szakértők, azon belül is az igazságügyi adószakértők, a magyar jogrendszer és igazságszolgáltatás egyre aktívabban alkalmazza a szakértői bizonyítás intézményét. Cikkünkben az igazságügyi adószakértők tevékenységét, jogrendszerünkben való szerepét és a magánszakértői véleménnyel történő bizonyítást tekintjük át, következő cikkünkben pedig majd gyakorlati példákon keresztül szemléltetjük a magánszakértői vélemények jelentőségét.

Kik az igazságügyi adószakértők?

Igazságügyi szakértők azok a személyek, akiknek tevékenységére a 2016. évi XXIX. törvény (szakértői törvény) vonatkozik, legyen az hatóság (NAV, bíróság, közjegyző, rendőrség stb.) által történő kirendelés vagy magánmegbízás (jogi személyek vagy természetes személyek megbízásából).

A 9/2006. IM-rendelet szerint az igazságügyi szakértők különböző szakterületeken tevékenykedhetnek. A közgazdasági, vám- és egyes pénzügyi területeken belül találjuk az adó- és járulék, a jövedék vagy a vám szakterületeket. Azt a személyt, aki megfelelő végzettséggel és szakértelemmel rendelkezik, az Igazságügyi Minisztérium (IM) nyilvántartásba veszi mint igazságügyi adószakértőt.

Közhiteles nyilvántartás

A szakértőkről az IM nyilvántartást, úgynevezett névjegyzéket vezet. Ha adószakértőt keresünk, a névjegyzékben tájékozódhatunk a különböző adónemek szerint. Például kereshetünk szakértőt társasági adó, áfa, személyi jövedelemadó vagy transzferárazásra vonatkozó szakismerettel. Aszerint is szűrhetünk a névjegyzékben, hogy az adott szakértő Budapesten vagy valamelyik vidéki megyében tevékenykedik, milyen nyelvismerettel rendelkezik, vagy hogy vállal-e elektronikus kapcsolattartást.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mi az igazságügyi adószakértő szerepe a jogrendszerben, miért fontos egy magánszakértői vélemény!