Adóváltozás 2010: mi jut, mi marad?

Megosztás Tetszik

A 2010-es év elképesztő mennyiségű szabály változását hozta a személyi jövedelem adóztatásában. Most ismertetjük az összes érdemi változást, ideértve a 2010 során hatályossá vált évközi változásokat is.

Adószámítás, adómértékek

• A jövedelemadó alapjának kiszámítása szuperbruttósítással történik, vagyis az adóalapot meg kell növelni 27 százalékkal.
• Az adótábla alkalmazásában a szuperbruttó alapja 5 millió forintos mértékéig 17 százalék a felett 32 százalék. A 4 százalékos különadó megszűnik!
• Az adójóváírás havi 15.100 forint jogosultsági határa 3.188.000 forint, eddig a „szuperbruttósított-határ” eléréséig kérhető. Az adójóváírást az évvégi bevallásban a jogosultsági határ feletti jövedelemnél a meghaladó részre 12 százalékkal csökkenteni kell. Az adójóváírás így 4.698.000 forintos szuperbruttó határnál veszik el teljesen, addig fokozatosan csökken. Az adójóváírás valós (jövedelmi) jogosultsági határa 2.510.000 forint.
• A jövedelmek valós adókulcsai: 21,59 százalék 3.937.000 forintig, utána 40,64 százalék.
• Az adóelőleg-megállapító munkáltató levonja a szuperbruttósítás szerinti jövedelem adóelőlegét, ahol az adóterhet nem viselő járandóságokra nem kell a 27 százalékos korrekciós tényezőt felszámítania.
• Ha a magánszemély vallja saját maga a járulékait, akkor a kapott bevétel 78 százaléka lesz jövedelem (pl. nem kifizetőtől származó bér).
• A kamatkedvezmény adója 54 százalékra emelkedik (10 százalékos emelés), a változásról munkaviszony esetén az érintettnek tájékoztatást kell kapnia.
• A devizás bevételeknél az aznapi Magyar Nemzeti Bank árfolyam lett az érvényes, választható a bizonylattal igazolt árfolyam, vagy a régi szabály.

Adóelőleg-szabályok

• Adóelőleg-nyilatkozatot ad a magánszemély költségelszámolásáról, adóelőleg-megállapítási módjáról, adóterhet nem viselő járandóságairól, adójóváírásáról, családi kedvezményéről, és az állami végkielégítés megosztásáról. A nyilatkozata változtatható és nem kötelező, de elmulasztása esetén bírságolható, sőt az elmaradt járuléklevonás miatt 39 százalék, a 10 ezer forintnál nagyobb adókülönbözetnél 12 százalék bírságot vall az adóbevallásában. (Ha ezt időben észreveszi, akkor önadózóvá válik.)
• A számlát (vagy felvásárlási jegyet) benyújtó magánszemélyt (attól függetlenül, hogy nem egyéni vállalkozó) már nem kell automatikusan adóelőleg (és eho) levonással illetni, kivéve, ha ezt nyilatkozatban kéri, azonban a bérbeadó - a törvény speciális rendelkezése miatt nem fizetheti maga az adóját, ha a jövedelmet kifizetőtől (vagyis pl. cégtől) kapja.
• Az önálló tevékenységet végző (nem egyéni vállalkozó, számlát nem adó) magánszemélytől a 10 százalékos átalánnyal, vagy az 50 százaléknál magasabb költséghányad felett is lehet adóelőleget vonni, ha arról nyilatkozik.

Tevékenységre jellemző kereset

• A tevékenységben közreműködő társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók az osztalékukra tekintettel a tevékenységükre jellemző kereset (TJK) mértékéig nem önálló jövedelem (bér) szerint kell megállapítaniuk az adójukat.
• A TJK megállapítása a szokásos piaci érték szabályai szerint háromféle lehet: munkaviszonyból elérhető szint, maradékelv módszere, vagy a haszon vélelmezett 80%-a szerinti. A kimutatást minden érintett jogviszonyban alkalmazni kell, de csak az egyiknél kell e szerint leadózni az osztalékot.
• A TJK megállapítását – hacsak, arról az Alkotmánybíróság másként nem dönt - saját számításban kell összegezni és adózási iratként őrizni. Nem köteles betartani a szabályt az, aki az osztalékfizetéskor nem működik közre (pl. megbízott, segítő családtag, vagy munkavállaló). Az egyéni vállalkozónak minősülő tevékenységüket felfüggeszteni nem tudók esetében a szabályt kizárólag akkor nem kell alkalmazni, ha nincs osztalékkifizetés a 2009-ben kifizetett osztalékelőlegre a TJK-t már nem kell alkalmazni akkor se, ha abból csak 2010-ben lesz osztalék. A TJK szabályait nem alkalmazza az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) alanya pedig felmentést kapott alóla.
• Az egyéni vállalkozó TJK szerinti osztalék-kifizetés esetén számítandó adóalapját csökkenti a TJK 1,27-szeresére jutó előző évi kulccsal számolt adó, amelyet fel kell tüntetni a megőrzendő nyilvántartásban is.
• A TJK szabályait már a 2010 során kifizetendő osztalékra alkalmazni kell, kivéve, ha osztalékelőlegként azt már kifizették.

Jövedelemtípusok, járandóságok új szabályai

• A falusi vendéglátás, a gyógyszerészeti magántevékenység, és az egyéni EU ügyvéd nem minősül egyéni vállalkozónak.
• Az egészségbiztosítási pénztárnak befizetett adóköteles jövedelem már nem bér, így az ilyen kedvezmények se járnak rá.
• A hallgatói munkadíjból a minimálbér kétszerese számít adóterhet nem viselő járandóságnak (eddig csak az egyszerese)
• Adókötelessé vált a belföldi és a külföldi napidíj, de kivétel maradt a nemzetközi fuvarozók 25 euró összegű napidíja.
• Adókötelessé vált az üzemanyag-megtakarítás, amelyből azonban havi 100.000 forint költség-átalányként levonható.
• A borravaló és a felszolgálási díj kikerült az adóterhet nem viselő járandóságok közül bérként adózik, vagy saját bevallásban egyéb jövedelemnek számít.

Kedvezmények

• Adóterhet nem viselő járandóság lett a munkáltatói lakástámogatás, de már 5 millió forint felső határig.
• Jövedelemmé válik a munkáltató tevékenységének hatókörén és ellátási feltételén kívüli iskolarendszerű képzés költsége.
• Megszűnik a tandíj, az alapítványi adomány, a biztosítás, az magánnyugdíjpénztár kiegészítő tagdíj és az alkalmi foglalkoztatás és háztartási szolgáltatás adókedvezménye. Ez utóbbinál nem kell feltüntetni a kiadást igazoló számla adatait a bevallásban.
• A megmaradt kedvezmény 7.620.000 forint jövedelemtől korlátos, a családi kedvezménynél gyerekenként 635.000 forinttal nő.
• A súlyosan fogyatékos személyek kedvezménye megmaradt a minimálbér 5 százaléka, vagyis 2010-ben havi 3.675 forint.
• Adómentes lett a pénzintézeti vagy közüzemi szolgáltató által elengedett tartozás.
• Adómentes továbbra is a termőföldeladás, ha annak mértéke nem haladja meg a 4.318.000 forintot.

Természetbeni juttatások

• Természetbeni juttatás a bankkártya és az utalvány, ha az célirányosan adott termékköre vonatkozik.
• Egyes természetbeni juttatások után 25 százalék adót kell fizetni:  üdülési csekk a minimálbér mértékéig, meleg étkezési utalvány 18.000 Ft-ig,  iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékig, iskolarendszerű képzés (183.750 forintig) munkáltatói önkéntes- és nyugdíjpénztári befizetések 30, vagy 50 százalékig, magánnyugdíjpénztár tagdíj-kiegészítés, a szövetkezeti közösségi alapból való juttatás a minimálbér feléig, és végül a  helyi utazási bérlet (a 2009-ben vásárolt 2010. évire még nem).
• A hideg étkezési jegyre, az évente háromszor adható csekély értékű ajándékra, a művelődési intézményi szolgáltatásra (színházjegyre), az érmekre és trófeákra, a legalább két éves számítógépre, 54 százalék szja-t és tb-járulékot is kell fizetni.
• A természetbeni juttatás adója (biztosított esetében) 54 százalék szja, és az szja-val növelt alapon 27 százalék tb (összesen: 95,58 százalék), más természetbeni juttatás esetében az adó 54 százalék szja és 27 százalék EHO (összesen 81 százalék).
• Adómentes a kifizető által rendelt oltás költsége és adómentes maradt a munkáltató ingyenesen nyújtott internet díja.
• A társasági adó alá tartozóknál a reprezentáció és az üzleti ajándék kikerült a személyi jövedelemadó köréből.

Egyéni vállalkozók, átalányadózók

• Az egyéni vállalkozók adója 19 százalékra emelkedett, de megszűnt a rájuk vonatkozó 4 százalékos különadó.
• Az átalányadózó vállalkozóknak 27 százalékkal növelt alapon kell az átalányadóját megállapítaniuk.
• Az egyéni vállalkozók veszteségelhatárolása bármely rendeltetésszerű joggyakorlás esetén él, APEH-engedély nélkül is.
• Az egyéni vállalkozóknál megszűnt az iparűzési adó, a szabadalom, a külső féltől kapott K+F kedvezménye.
• A fejlesztési tartalék feloldására 4 év helyett 6 év áll rendelkezésre (2009.01.01-től visszamenőlegesen)
• A cégautóadó megfizetése esetén az egyéni vállalkozó érvényesítheti az értékcsökkenést.
• A határidőben teljesített munkaügyi elmarasztaló határozatban foglaltak esetén fenntartható a 10 százalékos adózás feltételei.

Megtakarítások adózása

• Ellenőrzött tőkepiaci ügylet a magyar és Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállambeli tőzsde vagy befektetés-szolgáltató PSZÁF engedélyes ügylete, amelyről igazolást adnak ki a magánszemélynek. Ez az ügylet 20 százalékkal adózik és nincs adóelőlege.
•  A hitelintézettel, befektetés-szolgáltatóval (akár külföldivel is) kötött tartós befektetésű szerződésben a befektetések hozama adómentes, ha 5 naptári évig nem nyúlnak hozzá, 10 százalék adó vonatkozik rá, ha a lekötés a 3. évnél megszakad. Bevallani csak a 10 százalékos adózási lekötési hozamot kell, azt is csak a magánszemélynek, de arra adóelőleget nem kell fizetnie.
• A biztosítási hozam akkor adómentes, ha 10 év után szűnik meg a kötvény és 10 százalék (kamat utáni adóként), ha 5 év után.

Off-shore szabályok

• 10 százalékos adóval csábított off-shore osztalékot és tőkekivonást lehet hazahozni, állampapírba fektetés nélkül is és beval¬lani a 2009-es bevallásban, ha az osztalékfizetés alapját a külföldi cégben legkésőbb 2009.12.31-ig kimutatták.
• A magánszemély 25 százalék árfolyamnyereség-adót fizet a magyar ingatlannal rendelkező „off-shore” cégének eladásából származó jövedelemre. Az „off-shore” területre magánszemélynek fizetett kamat, jogdíj, szolgáltatás 30 százalék szja alá került.

Egyéb változások:

• Kártyajáték jövedelme 2010.04.01-től nem az szja alá, hanem a tiszta játékbevételre kimért 40 százalékos játékadó alá került.
• Egyszerűsített adóbevallást nyújthat be az ekho-s magánszemély is, ekho átvállalás, vagy „külön-ekho” esetét kivéve.

Évközi változások:

• Az egyszerűsített foglakoztatás (alkalmi- és idénymunka) keretében történő foglalkoztatás 840 ezer forintig lehet adómentes, ezen felül bevallási és adófizetési kötelezettség keletkezik. A minimálbér dupláját meghaladó kifizetés a vállalkozói személyi jövedelemadó terén adóalap-növelő tétel.
• A magánszemélyi bérbeadók elszámolhatják a bérbe adott ingatlan értékcsökkenését.
• A bérbeadónak nem kell adószámot kiváltania, adószám hiányában azonban nem adhat számlát a bérleti díj összegéről, csupán egyfajta „egyéb bizonylatot”, amit főleg a céges bérbevevők vonakodnak majd elfogadni. A törvény egyik előírása szerint a kifizető köteles a levonást elvégezni, a másik rendelkezés szerint a számlaadásra kötelezett magánszemély esetén ez nem kötelező, azonban az új, adószám nélküli bérbeadók esetén nincs is számlaadás.
• Visszamenőlegesen is a megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam szerint lehet a devizás jövedelmet átváltani.
• Az árvíz sújtotta térségben lakó, kárt szenvedett munkavállaló részére lakás újjáépítés céljából adott segély adómentes.
• Az egyéni vállalkozókként adózókra is érvényes a 10%-os vállalkozói SZJA (lásd a társasági adónál)

Ruszin Zsolt