hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adótörvény 2010: kik lesznek a kapcsolt vállalkozások?

  • dr. Marosi Andrea

Az adótörvények 2010-es változásaival együtt módosul a kapcsolt vállalkozások köre is, ami több adónemben további kötelezettségeket, kockázatokat okoz.

A kapcsolt vállalkozások körét az adózásban másként értelmezzük, mint a számvitelben. A számviteli törvény kapcsolt vállalkozásnak tekinti az anyavállalatot, a leányvállalatot, a közös vezetésű vállalakozásokat és a társult vállalkozásokat, azaz mindenkit, aki egy másik társaságban (vagy akiben egy másik társaság) közvetve vagy közvetlenül legalább 20 százaléknak megfelelő szavazati aránnyal rendelkezik.

A magyar adójogszabályok a fentiekkel szemben egészen más módon, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) többségi befolyásra irányuló előírásaira támaszkodva definiálják a kapcsolt viszonyt. A polgári törvénykönyv szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy ha annak tagja (részvényese) és közvetve vagy közvetlenül jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival (részvényeseivel) kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

A társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és az a személy, amelyben az adózó köz-vetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik (pl. a leányvállalat), az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik (pl. anyavállalat), az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik (pl. „testvér” vállalatok). Kapcsolt vállalkozásnak tekintendő a fentiek mellett a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, valamint a külföldi vállalkozó minden más kapcsolt vállalkozása. 2010-től kezdődően e lista kiegészül a belföldi vállalkozó külföldi telephelyeivel, valamint e belföldi vállalkozó minden más kapcsolt vállalkozásával.

A társasági adóról szóló törvény jelenleg is hatályos alpontja szerint a többségi befolyás meghatározásához a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni. Ez azonban ma azt jelenti, hogy azokban az esetekben, amikor egy házaspár férfi tagja többségi befolyással rendelkezik egy társaságban, míg felesége egy másik társaság többségi tulajdonosa, és egyik társaságban sincs mindkét félnek tulajdonrésze, akkor nem beszélhetünk a két társaság vonatkozásában kapcsolt viszonyról.

A június végén elfogadott, 2010 januárjában hatályba lépő szabályozás mindezt megváltoztatja. Az új rendelkezések szerint akkor is egybe kell számítani a közeli hozzátartozók szavazati jogát, ha egyazon cégben nem tulajdonosok, cégeik között nincs kereszttulajdonlás.

A fent bemutatott jogszabályi változások csak azokat a kapcsolt vállalkozásokat fogják érinteni, amelyek egymással üzleti kapcsolatba kerültek. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis a kapcsolt vállalkozások kö-zött megkötött szerződések alapján a szerződéskötés dátumát követő 15 napon belül be kell jelenteni az APEH-nak a kapcsolt felek azonosító adatait (név, székhely, adószám). Ennek elmulasztása 500 000 forint mulasztási bírsággal sújtható.

Nem minden vállalkozást érint ugyan, de nagyon fontos kiemelni, hogy a fenti változások rendkívül hátrányosan érintik azokat az eva-alanyokat, amelyek eddig független vállalkozásoknak nyújtottak szolgáltatást, 2010-től azonban a megváltozott jogszabályi környezet miatt kapcsolt feleknek értékesítenek. Ilyenkor ugyanis az eva alapját meg kell növelniük a kapcsolt vállalkozásoktól származó bevétellel, ha úgy tetszik, ezt a bevételt kétsze-res mértékkel kell leadózni. Mindez csak a tranzakciók előzetes megtervezésével, azaz adótervezéssel kerülhető el. 

Ismételten figyelmet kell fordítaniuk a transzferár-nyilvántartás készítésére kötelezett adózóknak kapcsolt vállalkozásaik meghatározására, mivel – amint azt korábban leírtam – a belföldi adóalanyok külföldi fióktelepei is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek 2010-től. Így a hazai cégek és külföldi fióktelepeik között létrejött szerződések esetében is meg kell határozni a szokásos piaci árat, vizsgálni kell a kapcsolt ügyletben alkalmazott ártól való eltérését.

Kerényi Máté Fülöp
Kolchis Kft.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Apaszabadság

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Mezőgazdasági őstermlő részére folyósított támogatások költségei

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Bérleti díj átalányadózás esetén

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink