További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A csekély mértékű reklámbevételt is be kell jelenteni

  • MTI
1

Százmillió forint alatti reklámbevételnél továbbra sem kell reklámadót fizetni, az adóhatóság honlapján megjelent nyomtatványt azonban ki kell tölteni, és május végéig benyújtani, különben az adózó akár el is veszítheti adómentességét – hívja fel a figyelmet a Mazars könyvvizsgáló és adótanácsadó cég.

H. Nagy Dániel adóigazgató a cég közleményében felidézi: a reklámadó korábban sávos elosztású volt, és 100 millió forintos reklámbevétel alatt 0 százalék volt az adókulcs. Ezt azonban az Európai Bizottság kifogásolta, mivel úgy gondolták, hogy a progresszív adó valójában állami támogatást takar. A kormány ezért visszamenőleg eltörölte az eredeti rendszert, és egysávossá tette az adót, most minden bevételre 7,5 százalékos kulcs vonatkozik.
    
Az alacsony reklámbevételt realizáló közzétevőknek azonban továbbra sem kell adót fizetniük. Ezt jogilag úgy oldották meg, hogy a kis reklámbevétellel rendelkezők a tavalyi évtől csekély összegű (de minimis) támogatást kapnak, ami összhangban van az uniós szabályozással.

A támogatás igénybevételéhez azonban az adózónak jelentenie kell, hogy ilyen bevétele volt, és a kiosztott támogatásokról az államnak is nyilvántartást kell vezetnie. Ezért kell a csekély reklámbevételt elérő vállalkozásoknak is kitölteniük az adóhatóság honlapján megjelent REKNYIL adatlapot.
    
H. Nagy Dániel szerint valószínűleg sokan nem számítottak erre az adminisztrációs kötelezettségre, vagy egyáltalán nem tudnak róla. Még nagyobb probléma lehet, hogy a közzétevők jó eséllyel pontos nyilvántartást sem vezetnek arról, hogy mikor, milyen hirdetést és milyen összegben tettek közzé.

A REKNYIL adatlapon ugyanis elviekben még a legapróbb hirdetés bevételét is közzé kell tenni. Ilyen lehet például egy lakásszövetkezet épületén található épületháló-, egy pizzafutár robogóján lévő reklám-, de webáruházban történő külön kiemelés fejében kapott bevétel is.
    
Azt egyelőre még nem tudni, hogy milyen szankciók érhetik az adózót, ha a NAV tudomására jut, hogy valaki nem teljesítette adminisztrációs kötelezettségét. Alapesetben ez jogszerűtlenné teheti az állami támogatás igénybevételét, az adózó így drasztikus esetben akár el is veszítheti adómentességét, és kötelezhető lesz a 7,5 százalékos adó befizetésére – mutat rá a Mazars.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor ajándéksorsoláson is részt vesz, ahol a nyaralás kellékeit is megnyerheti: az előfizetők és hosszabbítók között kisorsolunk 10 db kozmetikai ajándékcsomagot, 10 db vidám nyári hűtőtáskát és 10 db 5000 Ft-os JYSK vásárlási utalványt. Az akció feltételei a 2018. június 1-től 2018. július 17-ig megrendelt, és 2018. július 26-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

A valós helyzet ennél azért egy kicsit prózaibb, nagydrámáról szó sincs, bár értem, hogy a félelemkeltés jót tesz a MAZARS blog olvasottságának és a sajtó meg átveszi, mint "hiteles forrást". Majd a sajtó is fenntartásokkal kezeli a MAZARS közléseit a jövőben.

Szóval:

Bármely önálló bevallás, nyilatkozat elmulasztása 2018-tól már nem bírságolható, előbb az adóhatóság felhívja az adózót a pótlásra (Art. 221.§). A REKNYIL nem éppen a NAV szívügye, ezért túl élénk érdeklődést ne várjunk, felszólítások se jönnek majd a nullás reklámadósok nullájának pótlására.

A nulla reklámadóra jogosulti kör elég széles, sokan tesznek szert ilyen apró-cseprő bevételre. Ha ők elfelejtenek nyilatkozatot tenni a nulláról, akkor nem veszítik el a de minimis jogosultságot, mert azt a törvény deklarálja, adómentességként (nem választás kérdése). Ha tehát az elévülési időn belül a NAV mégis felhívást küld a nullás nyilatkozat pótlására, akkor még mindig lehet nullás nyilatkozatot tenni, az nem veszhet el, szemben azzal, amit a MAZARS állít. Drasztikus esetben a NAV jogkövetési vizsgálatot indít és adózói nyilatkozat alapján állapítja meg, hogy a nullára jogosult volt. Tehát minden "kicsi" megnyugodhat.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Utazási bérlet

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Számlareklamáció

Verbai Tamás

jogász

Különbözet szerinti adózás

Nagy Norbert

adószakértő

2018 június
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X