hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Amit a NAV-bekötésről tudni akart, de nem merte megkérdezni!

  • BrandContent

Alig valamivel több, mint két hónapjuk maradt a vállalkozásoknak, hogy felkészüljenek arra, 1 millió helyett már a 100 ezer forintnál nagyobb összegű általános forgalmi adót (áfa) tartalmazó ügyleteiket is kötelesek lesznek bejelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV). Ezt a leghatékonyabban egy számlázó programon keresztül tudják megtenni, ami a számla kibocsátásakor automatikusan, az interneten keresztül képes beküldeni a számla adatait a NAV rendszerébe. Ám ennek kapcsán még mindig egy sor kérdés foglalkoztatja az érintett vállalkozókat. Az alábbiakban ezekre próbálunk megnyugtató válaszokat adni.

hirdetés
hirdetés

Mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy a 2018. július 1-jétől hatályos új szabály magyar adóalanyokra vonatkozik. Nekik nemcsak a belföldön, hanem valamennyi, tehát külföldön készített számlákról is adatot kell szolgáltatniuk a NAV felé. E kötelezettség ugyanis független a számla létrehozásának földrajzi helyétől. A lényeg, hogy a számlakibocsátásra kötelezett belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen és a számla legalább 100 ezer forint értékben tartalmazzon egy másik belföldi adóalanyra áthárított adót.

Azt is jelenteni kell, ha másik EU-tagállamban vagy harmadik országban lévő cég magyar adószámára állítunk ki számlát áfa felszámításával, feltéve, hogy annak mértéke eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. Hiszen ez esetben is belföldi adóalanyok közötti ügylet valósul meg. Ha viszont a számla nem tartalmaz áthárított áfát, akkor másik EU-tagállamban vagy harmadik országban végrehajtott adómentes termékértékesítésről számlázó programmal kiállított számla adatairól nem kötelező online adatszolgáltatást teljesíteni. Az összesítő nyilatkozattételi kötelezettséget (az A60-as nyomtatványt) az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése nem érinti.

Áthárított adó hiányában az adatszolgáltatási kötelezettség a belföldi fordított adózás alá eső ügyletekre sem terjed ki. Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség bevezetése ennek megfelelően nem érinti – az áfa-bevallás 07-08. lapjain – a fordított adózás alá eső egyes gabonák, olajos magvak, acélipari termékek ügyletekről teljesítendő adózói nyilatkozatot.

Az adatszolgáltatás technikája egyébként olyan lesz, hogy ne okozzon problémát, ha az adatot nem belföldről küldik. Az online adatszolgáltatás - megfelelő, tehát erre tökéletesen felkészített számlázó program használatával - teljesen automatikus lesz. A sajtóban már többször is taglalt „tokencsere”, „nyugtázó üzenet” vagy „számlánkénti eredményesség lekérdezés” tehát nem a könyvelőkre, hanem a számlázó szoftverre vonatkozik. Ami azt jelenti, hogy e tevékenységeket a számlázó programok végzik majd úgy, hogy ezzel kapcsolatban sem a vállalkozónak, sem a könyvelőnek semmilyen extra teendője nem lesz. A számlázó programok utólag kijelzik majd, hogy mely számlákat kellett elküldeni a NAV felé, és hogy az adatokat az adóhatóság befogadta-e, vagyis az utólagos ellenőrzésre azért lesz lehetőség. Alapvetően azonban a számlázás alatt vagy után nem lesz külön adminisztrációs feladat.

Pluszterhet csupán a NAV-os regisztráció jelent, miután ezt a 100 ezer forint áfa és afeletti tartalmú számlát kibocsátók kötelesek elvégezni az onlineszamla.nav.gov.hu oldalon. Ám vállalkozásonként csak egyszer kell regisztrálni, „az adózó, az adózó törvényes képviselője, illetőleg állandó meghatalmazottja élő KÜNY tárhelyes (a továbbiakban korábbi nevén: ügyfélkapus) hozzáféréssel”. Ebben remélhetőleg a könyvelők is tudnak segíteni ügyfeleiknek.

Fontos, hogy az online adatszolgáltatás kiterjed azokra a kézi számlatömbbel kibocsátott számlákra is, amelyek legalább 100 ezer forint áfát tartalmaznak. Azok a vállalkozások, akik ehhez bármilyen okból nem tudnak, vagy nem akarnak NAV online számlázó szofvert használni, kötelesek a kézi számlatömbbel kibocsátott számlák adatait egy erre rendszeresített NAV-os felületen begépelni. Ennek határideje öt nap, ha azonban a kézi számla áfa-tartalma minimum 500 ezer forint, akkor mindössze 24 óra. A vállalkozónak és a könyvelőnek kell megállapodnia egymással abban, hogy e plusz adminisztrációs terhet (és annak felelősségét, valamint költségét) melyikük vállalja be. Amennyiben a könyvelő, akkor a vállalkozó számíthat arra, hogy az ebből fakadó költségét valószínűleg áthárítja rá. A lényeg, hogy figyelni kell a pontos adminisztrációra, mert annak elmaradása esetén a NAV akár félmillió forint bírságot is kiszabhat – méghozzá számlánként!

Hasonló szigorral csap le az adóhatóság a trükközőkre. Azokra, akik például a számlák „feldarabolásával” kívánják mentesíteni magukat az adatszolgáltatás alól. A szabály szerint ugyanis az adott gazdasági eseménnyel összefüggésben kibocsátott számláknál összesen kell nézni az áfát, ami a legmagasabb, 27 százalékos kulcs mellett bruttó 460 ezer forint feletti összeget jelent. Vagyis, ha egy vállalkozásnak van egy 500 ezer forintos megrendelése, amit kettébont és két részletben számláz le, akkor a második számlát már be kell küldeni, hiába „csak” 53 149 forint az áfája. A trükközők számlánként 500 ezer forintos büntetést kockáztatnak.

A jogszabály nem tiltja, hogy a vállalkozások július 1. után is olyan számlázó szoftvert használjanak, amely nem „NAV online-kompatibilis”. Ám ezekkel csak 100 ezer forintnál kisebb áfa-tartalmú ügylet számláját lehet kibocsátani.

A számla befogadója nem lesz köteles ellenőrizni, a számla kibocsátója teljesíti-e az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettségét. Mégis célszerű 2018. június 30. után is lekérdeznie azoknak a számláknak az adatait, amelyekről a számla kibocsátója adatot szolgáltatott. E számlaadatok rendelkezésre állása ugyanis megkönnyítheti a számla befogadójának, hogy elkészítse az áfa-bevallásában teljesítendő, számlákra vonatkozó tételes adatszolgáltatást (összesítő jelentést). További előny, hogy megismerheti a számlakibocsátó partner online számlaadat-szolgáltatási gyakorlatát, ami arra is alkalmas lehet, hogy következtessen partnere magatartására, mindenekelőtt arra, hogy mennyire megbízható.

Amennyiben a számlázó program nem küldi azonnal az online az adatokat, a NAV a magánszemélyt 200 ezer, más adózót 500 ezer forintig terjedő bírsággal sújthatja. Függetlenül attól, hogy a mulasztás az adózó hanyagságából következett be, vagy az a program fejlesztőjének a terhére írható – ezt az adóhatóságnak nem tiszte vizsgálni. Ennek értelmében az, hogy a számlázó programot alkalmazó adóalany az adott mulasztás esetén mit és hogyan követelhet a fejlesztőtől, nem adójogi, hanem a szerződő felek által tisztázandó, polgári jogi kérdés.

Ha valaki a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról számlatömbben kiállított számlát bocsát ki, ad át, juttat el a termékbeszerzőnek, a szolgáltatást igénybevevőnek, akkor a számlaadat-szolgáltatási kötelezettségét a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kiállított számlára vonatkozó szabályok szerint kell teljesítenie. Magyarul, a számla adatait manuálisan kell rögzítenie az adatszolgáltatási felületen. Mivel ilyen esetben az áfatörvényben meghatározott számlaadási kötelezettség teljesítése nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával történik, az ily módon kibocsátott bizonylat minősül számlának. A nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla adatainak a számlázó programban való utólagos rögzítése révén nem jön létre az áfatörvény szerinti számla. Az így rögzített bizonylatadatokat indokolt elkülöníteni a számlázó programmal kiállított számlák adataitól, azokról nem szabad adatot szolgáltatni.

Bár a pénztárgéppel kibocsátott számlákra nem vonatkozik a már 2018. január 1-jétől alkalmazandó online számla adatszolgáltatási kötelezettség, ez alól nem mentesül az az adóalany, aki a – másik belföldi adóalany részére kiállított, legalább 100 ezer forint áthárított adót tartalmazó – számlázó programmal kiállított vagy nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával kibocsátott számla adatait a pénztárgépbe is beüti.

Számlázz.hu elektronikus számlázó program előnyei

  • Telepítés nélkül, azonnal használható
  • Biztonságos, és könnyen integrálható
  • NAV-álló, megfelel a hatályos jogszabályoknak
  • Olcsó és egyszerű megoldás, gyors ügyfélszolgálat

Az oldalon elhelyezett tartalom a Számlázz.hu közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, garantáltan megkapja a HVG Extra Business és HVG Extra Pszichológia egy-egy számát, ezen kívül részt vehet a sorsoláson, amelyen wellnesshétvégét és Kern András zenés estjére nyerhet két jegyet! Az akció feltételei a 2018. április 26-tól 2018. május 31-ig megrendelt, és 2018. június 8-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Magyarországi munka külföldi cégnek

Széles Imre

tb-szakértő

Kilépő papírok átadása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Rendes felmondás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2018 május
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X