hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A nap kérdése: önfoglalkoztatóknak is kötelező-e a visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása?

  • adozona.hu
2

Az egyéni vállalkozó könyvelő vagy egy kft., esetleg bt. ügyvezetője, aki tagi jogviszonyban van a társaságban, alkalmazottja egyiknek sincs, sem az egyéni vállalkozónak, sem a kft.-nek, és a bt.-nek sem. Ők is kötelesek biztosítani a panasztörvény szerinti bejelentések megtételére a különböző lehetőségeket, belső szabályozást és bejelentési rendet stb.? – kérdezte olvasónk, dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nézzük hogyan szabályozza ezt a a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény!

18. § (1) Az a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre.

A panasztörvénnyel kapcsolatban további írásokat az Adózóna oldaláról itt olvashat.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül – belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre

a)
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) és (1a) bekezdése hatálya alá tartozó foglalkoztató;

b) a Magyarországon bejegyzett és az Európai Unió határain kívül engedélyesként vagy üzemeltetőként tengeri olaj- és gázipari tevékenységet folytató foglalkoztató;

c) a polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató; és

d) a Magyarország területén tartózkodó magyar és nem magyar lobogójú, üzemben lévő úszólétesítmény üzemeltetője.

16. § E fejezet alkalmazásában
1. foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi;
2. foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat;
3. foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Bejelentést nem csak a munkavállaló tehet így ezekben az esetekben is van jelentősége a belső visszaélés-bejelentési rendszernek. Túlzottan sok terhet azonban ez az érintetteknek nem fog jelenteni.

Végül nem feltétlenül kell a funkciót kiszervezni, ezt mondja maga az irányelv:

„(56) Az, hogy egy magánszektorban működő jogalanyon belül melyik személy vagy részleg a legalkalmasabb arra, hogy a bejelentések fogadására és nyomon követésére illetékesként kijelöljék, a szervezet struktúrájától függ, a feladatkörüknek ugyanakkor minden esetben biztosítania kell a függetlenséget és azt, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség. Kisebb szervezeteknél ez lehet kettős feladatkör, amelyet olyan vállalati vezető láthatna el, aki elég magas beosztásban van ahhoz, hogy közvetlenül a szervezet vezetőjének tudjon jelenteni, így például a megfelelésellenőrzési részleg vezetője vagy HR-vezető, az integritás-tanácsadó, a jogi vagy adatvédelmi tisztviselő, a pénzügyi igazgató, az ellenőrzési igazgató vagy egy igazgatótanácsi tag.”

Az összeférhetetlenségi szabályok nem annyira szigorúak, de az ügyvezető összeférhetetlennek minősül a fentiek szerint.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (2)
dr. Kéri Ádám

Kedves Hozzászóló,

ilyen a szabályozás. Egyszemélyes cégnél, amennyiben az ügyvezetés összeférhetetlen, csak a kiszervezés lehet megoldás. A szabályozás ezzel együtt ködös.

A jogsértést a foglalkoztatás-felügyelet ellenőrzi, de nem gondolom, hogy az egyszemélyes vállalkozások lennének a fókuszban. Bírságot nem szabhatnak ki, így lényegében a nagyobb vállalkozások számára lesz a szabályozás érdekes.

Ez a kérdés csak azt a szűk kört érinti, akik a Pmt. hatálya alá esnek, egyébként csak 50 főtől alkalmazandó a szabály, ami logikus.


Stevet

Nem igazán látom a szakértő egyértelmű válaszát, hisz a kiszervezéshez fűzött utolsó bekezdés nem releváns, ha egy személyes a cég! Mi a válasza a szakértőnek? Kell vagy sem, ha igen ki kinek jelent? Ha egyszemélyes, akkor külsőt kell alkalmazni vagy közvetlen a vezetőnek jelent az ügyfél (mert nincs alkalmazott, aki jelenthetne!!)?

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nagy összegű kölcsön

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink