A nap kérdése: az első belföldi forgalomba hozó is gyártónak minősül az EPR szerint?

Megosztás Tetszik

Segítséget szeretnék kérni az EPR-rendszerrel kapcsolatosan. Az MOHU oldalán az áll, hogy „2023. július 1-jétől a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség”, vagyis csak a gyártóknak kell regisztrálni. Azonban itt az oldalon, azt az információt olvastam, hogy azokra is érvényes ez a rendszer, akik külföldi gyártótól hoznak be termékeket, és Magyarországon adják el, így az azokhoz tartozó csomagolóanyagokra is érvényes ez a díjfizetési kötelezettség. Mi importálunk termékeket, amelyeken esetleg lehet csomagolószer (mint például sztreccsfólia), akkor nekünk is kötelezően be kell regisztrálnunk ebbe a rendszerbe, mert ránk is érvényes? – Gombás Otília szakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormánrendelet (EPR-rendelet) 16. §-ának megfogalmazása szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség valóban a körforgásos termék gyártó általi forgalomba hozatalával keletkezik. Az EPR-rendelet 2. § (2) bekezdésének előírása alapján továbbá a gyártó meghatározásánál figyelemmel kell lenni az egyes termékárami rendeletek „gyártó” fogalmára is.

A kötelezett meghatározásánál figyelembe kell venni az EPR-rendelet 16.  §-át, miszerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség a körforgásos termék forgalomba hozatalával keletkezik. A jogszabályi meghatározás szerint forgalomba hozatalnak minősül többek közt a körforgásos termék tulajdonjogának első átruházása és a saját célú felhasználás.

Fenti jogszabályhelyek összefüggéséből adódóan gyártónak minősül a körforgásos termékek első belföldi forgalomba hozója, azaz a forgalmazó is, illetve saját célú felhasználója is.

Amennyiben tehát önök külföldről szereznek be árut, akkor annak csomagolása tekintetében önöknek EPR-kötelezettségük keletkezik.

Ha a csomagolást lebontják, akkor a jogszabály 17. § (3) bekezdését kell figyelembe venni: „külföldi előállítású csomagolás saját célú felhasználásának minősül a csomagolás végleges elválasztása a terméktől – kivéve a belföldi gazdálkodó szervezet tulajdonában lévő, külföldről visszahozott újrahasználható csomagolás elválasztását –, amennyiben a csomagolás után a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség nem került korábban teljesítésre”.

Ennek értelmében a külföldről behozott árukról lebontott csomagolás után önöket terheli az EPR-regisztrációs- és -díjfizetési kötelezettség saját célú felhasználás jogcímén, amennyiben a csomagolás nem minősül az előbbiekben meghatározott kivételnek.

Abban az esetben pedig, amikor a külföldről beszerzett csomagolást nem bontják le – azaz amikor változatlan csomagolásban értékesítik tovább a termékeket a termékek belföldre történő értékesítése esetén a csomagolás első belföldi forgalomba hozatala jogcímén lesznek kötelezettek.

Továbbá, amennyiben külföldről, vagy akár belföldről vásárolt termékre új csomagolószert helyeznek el, azaz új csomagolást képeznek, és így adják tovább a terméket belföldre, abban az esetben a csomagolás első belföldi forgalomba hozatala jogcímén ugyancsak EPR-fizetési kötelezettségük keletkezik.

Végezetül figyelemmel kell lenni arra is, hogy nemcsak a csomagolások, hanem maguk a termékek is EPR-kötelezettek lehetnek, amennyiben azokat külföldről szerzik be és első belföldi forgalomba hozatal, vagy saját célú felhasználás történik. Az EPR-kötelezett termékek körét a 80/2023 kormányrendelet 1. számú melléklete, fogalommeghatározásai, valamint a rendelet 2.§ (2) bekezdésben szereplő termékárami jogszabályok alapján lehet meghatározni.

Nem keletkezik azonban önöknek EPR-kötelezettsége akkor, ha nem bontják le a csomagolást, és külföldre értékesítik a termékeket. További lehetőség a mentesülésre belföldre történő értékesítés esetén, ha a belföldi vevőjük nyilatkozik, hogy a részére eladott termékek legalább 60 százalékát külföldre fogja továbbértékesíteni.