Sok építőipari szakember szögre akasztja a szerszámot a kata változása miatt

Megosztás Tetszik

A megkérdezett építőipari szakemberek 86 százalékát érinti valamilyen formában a kata átalakítása, többségüket hátrányosan. Szinte senki nem tud megfelelni az új szabályoknak, nagy a tanácstalanság. Szomorú következmény, hogy a nyugdíj mellett dolgozók egy része inkább szögre akasztja a szerszámot és befejezi a munkát – derült ki a Mapei Kft. 100 szakember megkérdezésével készült gyorsfelméréséből.

A megkérdezett építőipari szakemberek mindössze 8 százaléka tud katás maradni. Őket nem érinti a változás, mert eddig is csak magánszemélyeknek dolgoztak. A válaszadók 5 százalékát érinti pozitívan a kata változása, amitől a piac tisztulását várják, azonban a megkérdezett szakemberek többségét, 82 százalékukat hátrányosan érinti a változás, és nem csak a katázókat. Azok is hátrányt szenvednek, akik katás alvállalkozókkal dolgoztak, így közvetetten érinti őket a módosítás.

Véleményük szerint a kata átalakításának legfőbb hatása a feketefoglalkoztatás és a számlanélküli munka növekedése lesz, valamint emelkedni fognak a vállalási árak. Kisebb arányban számítanak szakemberhiányra, valamint tartanak attól, hogy nem lesz elég munka.

A szakemberek töredéke vár pozitív hatásokat, mint a piac tisztulását, hogy kevesebb lesz a kontár és egyenlőbb lesz az árképzés.

„Tömeges problémáról van szó, sokakat érint a változás, ami átrendezi a piacot. Nagy a tanácstalanság és kapkodás a szakemberközösségben. így a legfontosabb most, a legjobb megoldások megtalálása. Igyekszünk információnyújtással és tájékoztatással minden segítséget megadni a szakembereknek” – mondta Markovich Béla.

Összességében a szakemberek 80 százaléka ítéli meg kedvezőtlenül a kata átalakítását, mert cégeknek nem lehet számlázni, mert úgy érzik nem hagytak időt a felkészülésre, valamint mert jelentősen nő az adó- és adminisztrációs teher.

A megkérdezett építőipari szakemberek mindössze 20 százaléka ítéli meg pozitívan a változásokat. Véleményük szerint a kata igazságtalan volt, aránytalanul keveset adóztak a katások, és többen visszaéltek vele.

Markovich Béla szerint a színlelt foglalkoztatás reális mértékéről sokat elárul, hogy mindössze egyetlen válaszadó volt, ahol színlelt foglalkoztatás valósult meg, mert katásként alkalmazza a munkaadója. A válaszadók többsége fő, vagy mellékállású, illetve nyugdíj mellett dolgozó katás volt. Sajnos a nyugdíjasok közül többen jelezték, hogy szögre akasztják a szerszámot, és befejezik a munkát.