hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jogdíjszabályok módosítása a NAV értelmezésében

  • adozona.hu

Az Adózóna már több alkalommal foglalkozott a jogdíj fogalmával, elszámolhatóságával kapcsolatos júniusi módosításokkal. Ezúttal a NAV értelmezését közöljük.

hirdetés
hirdetés

2016. július 16-ai hatállyal módosultak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] jogdíjra vonatkozó előírásai, az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás [BEPS] Projektje által megfogalmazott kritériumok figyelembevételével. Az új szabályozás lényege (az adótervezési céllal történő nyereségáthelyezés megelőzése érdekében), hogy egy adott immateriális jószágra tekintettel jogdíj címén realizált nyereség csak olyan arányban jogosítson kedvezményre, amilyen arányban az adózó ezen immateriális jószág előállításához ténylegesen, saját maga hozzájárult.

A változások érintik 1. a jogdíj fogalmát [Tao. tv. 4. § 20. pont], 2. a jogdíjhoz kapcsolódó korrekciós tételeket [Tao. tv. 7. (1) bekezdés c), e), s) pont, (16) bekezdés, új (22)-(25) bekezdések, 8. § (1) bekezdés új c) pont, n) pont], illetve átmeneti szabályok egészítik ki mindezek alkalmazását.

A jogdíj definíciója

A fogalom-meghatározás legfőbb változását az adja, hogy a továbbiakban jogdíjnak bizonyos kizárólagos jogokhoz kapcsolódó eredmény minősül; vagyis már nem a bevételből, hanem a bevételek és költségek különbözetéből kell az adózóknak kiindulniuk az adóalap-korrekciós tételek megállapítása során. Az említett kizárólagos jogok:

♦ a szabadalom,

♦ a használatiminta-oltalom,

♦ a növényfajta-oltalom,

♦ a kiegészítő oltalmi tanúsítvány,

♦ a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma,

♦ a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver

hasznosítási engedélye, felhasználási engedélye, illetve

♦ a ritka betegségek gyógyszerévé minősítés.

A fenti kizárólagos jogokból származó, továbbá az ezen jogok értékesítésén, apportálásán realizált eredmény, valamint a termékértékesítésből és a szolgáltatásnyújtásból a kizárólagos jogok értékéhez kapcsolódó hányad minősül jogdíjnak a Tao. tv. alkalmazásában.

E fogalmi változással kapcsolatos pontosítás a bejelentett immateriális jószág definíciójában is átvezetésre került.

Adóalap-korrekciók

A Tao. tv. rendszerében a következő, adózás előtti eredményt csökkentő, illetve növelő tételek kapcsolódnak a jogdíjhoz, illetve az azokban bekövetkezett módosítások az alábbiak szerint emelhetők ki.

A csökkentő tételek:

♦ a jogdíjra jogosító immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő kivezetéséből származó nyereségnek a lekötött tartalékba helyezett összege (melynek szankciómentes feloldására az új szabályok szerint a korábbi három helyett már öt év áll rendelkezésre),

♦ a bejelentett immateriális jószág értékesítéséből, apportként történő – egy éven túli – kivezetéséből származó nyereség,

♦ a jogdíjból származó nyereség 50 százaléka, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50 százaléka.

A növelő tételek:

♦ új elem, hogy amennyiben a megelőző adóévben a jogdíjnyereség 50 százaléka miatti csökkentés alkalmazásra került, de az adóévben ugyanazon immateriális jószágon az adózó veszteséget realizált, akkor a veszteség 50 százaléka növeli az adóalapot;

♦ a bejelentett immateriális jószág bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség.

A felsorolt adóalap-módosító tételek közös jellemzője az új szabályok értelmében, hogy azon – jogdíjra jogosító, illetve bejelentett – immateriális jószágok vonatkozásában,

♦ amelyek szerzése, előállítása érdekében az adózó a kapcsolt vállalkozásától rendelt meg K+F szolgáltatást (e tekintetben a telephely nem minősül kapcsolt vállalkozásnak), vagy

♦    amelyeket az adózó vásárolt (átvett),

a korrekciós tétel összegének legfeljebb a következők szerinti arányszámmal megállapított hányadát lehet, vagy kell figyelembe venni.

Az arányszám lényegében azt tükrözi, hogy az adózó mennyiben járult hozzá a kérdéses immateriális jószág előállításához, kifejlesztéséhez. A képlet a következő: az adózónál az immateriális jószág előállítása, kifejlesztése érdekében kifejtett „saját” tevékenységhez kapcsolódó K+F közvetlen költségeket (a továbbiakban: „saját K+F közvetlen költségek”) kell viszonyítani az összes K+F költséghez; a számlálóban tehát nem szerepelhetnek a kapcsolt vállalkozástól – ide nem értve a telephelyet – megrendelt K+F szolgáltatás költségei, illetve a vásárolt immateriális jószág(ok) bekerülési értéke. Szerepelhetnek viszont a számlálóban a független felektől igénybe vett K+F szolgáltatások közvetlen költségei. A nevezőben ezzel szemben valamennyi, az eszköz szerzése, kifejlesztése érdekében felmerült K+F közvetlen költségnek szerepelnie kell. A K+F közvetlen költségeket a felmerülésük adóévében (időbeli elhatárolástól függetlenül), szokásos piaci áron kell figyelembe venni.

Az arányszám kiszámításakor a „saját K+F közvetlen költségek” összegét 30 százalékkal növelni lehet, legfeljebb az összes K+F költség mértékéig.

Az arányszám kiszámításának képlete tehát:

"𝑠𝑎𝑗á𝑡 𝐾 + 𝐹 𝑘ö𝑧𝑣𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑒𝑘" + ("𝑠𝑎𝑗á𝑡 𝐾 + 𝐹 𝑘ö𝑧𝑣𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛 𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔𝑒𝑘" 𝑥 0,3),
osztva az ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑠 𝐾 + 𝐹 𝑘ö𝑧𝑣𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛𝑘ö𝑙𝑡𝑠é𝑔gel

Amennyiben például egy immateriális jószág vonatkozásában az adózó saját K+F költségei 60 egységet képeznek, kapcsolt vállalkozásától pedig 40 egységben vett igénybe K+F szolgáltatást, úgy az arányszám első lépésként 60/100, azaz 60 százalék lenne. A számláló növelhető jelen esetben 18 egységgel (60 egység 30 százalékával), vagyis például ezen immateriális jószágra tekintettel realizált jogdíj(nyereség) korrekciója 78 százalékos mértékben vehető igénybe.

Amennyiben ugyanazon adózó másik immateriális jószággal is rendelkezik, az ebből származó nyereségre a következőképpen határozza meg az arányszámot: a saját K+F költségek összege 80 egység, a kapcsolt vállalkozástól igénybe vett K+F szolgáltatás költsége 20 egység, az arány kiszámításakor az első lépés 80/100, azaz 80 százalék. A számláló 80 egység 30 százalékával, azaz 24 egységgel lenne növelhető (a számláló így 104 egység lenne), de mivel a növelés eredményeként megkapott összeg maximális korlátja a nevező összege, jelen esetben 100, így ebben az esetben a 100 százalékos arány lesz az eredmény, vagyis a csökkentő korrekciós tétel teljes összegben vehető igénybe.

Az arányszám meghatározása főszabályként az egyes immateriális jószágokhoz kapcsolódóan történik, amennyiben viszont a jogdíjra jogosító immateriális jószág, bejelentett immateriális jószág közül több egy termékbe, szolgáltatásba épül be, akkor az arányszámot az adózó termékenként, termékcsoportonként, szolgáltatásonként, szolgáltatáscsoportonként is megállapíthatja.

Az adóalap-csökkentő tételek alkalmazása esetén az említett arányszámot az adózónak dokumentációval kell alátámasztania a Tao. tv. 7. § új (25) bekezdése értelmében.

Összefoglalva, az arányszámmal kapcsolatos módosulás azon adózókat érinti, amelyek a jogdíjra jogosító, vagy a bejelentett immateriális jószágra kapcsolt vállalkozásuk érintettségével tettek szert (megjegyzendő, hogy a telephely e rendelkezések alkalmazásában nem esik egy tekintet alá a kapcsolt vállalkozással), vagy azt mástól vásárolták (vették át). E két körbe nem tartozó adózók arányosítási kötelezettség nélkül, teljes összegben vehetik figyelembe az immár eredmény alapú jogdíjhoz kapcsolódó kedvezményeket, illetve a növelő tételeknél is a teljes összeget kell alkalmazniuk.

Átmeneti szabályok

A 2016. július 16-ától hatályos normaszöveg szerinti előírások alkalmazhatóságára a Tao. tv.- be átmeneti rendelkezések [29/A § (28)–(32) bekezdései] kerültek beiktatásra. Ezek lényege, hogy a módosult szabályozás a 2016. június 30-át követően szerzett, előállított jogdíjra jogosító immateriális jószágokra, illetve az ezen időpontot követően bejelentett immateriális jószágokra vonatkozik. A 2016. június 30-át megelőzően szerzett, előállított, illetve bejelentett immateriális jószágokra tehát a kedvezmények a „régi” szabályok szerint érvényesíthetők:

♦ legfeljebb a 2021. június 30-áig lezáruló adóév végéig, amennyiben az adózó ezekre 2016. június 30-áig alkalmazott csökkentő tételt a Tao. tv. „régi” 7. § (1) bekezdés c), e) vagy s) pontja alapján; vagy a 2016. január 1-június 30. közötti időszakban jogosult lett volna erre;

♦ utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben, amennyiben az adott immateriális jószág 2016. január 1–június 30. közötti időszakban kapcsolt

vállalkozástól került beszerzésre, és az átruházáskor a kapcsolt vállalkozást sem jogosította kedvezményre.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol 2 db Rúzsa Magdi koncertjegyet nyerhet a Papp László Budapest Sportarénába! Az akció feltételei a 2017. december 1-től 2018. január 4-ig megrendelt, és 2018. január 12-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Mikrogazdálkodói pénztár

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Termékdíj visszaigénylése

Tüske Péter

vámszakértő

Ekáer-bejelentési kötelezettség

Verbai Tamás

jogász

2017 december
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X