Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol egy üdülőt, visszaigényli az áfát, mert bevételszerzés céljából vásárolta. Jól gondolom, hogy ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, természetbeni juttatás jön létre? Van-e különbség tulajdonos vagy dolgozó tekintetében?
Zágrábban tüntettek hétfőn mintegy ezren, a rijekai 3. maj és a pulai Uljanik hajógyár dolgozói, elmaradt júliusi béreiket és a vállalat vezetésének távozását követelve – közölte az N1 horvát hírcsatorna. A demonstráció délután véget ért, de a sztrájk folytatódik.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk a távol lakó, napi bejárást vállalni nem tudó dolgozóinak kialakított szobákat az egyik ingatlanon (az ingatlan raktárépület, abból kerültek leválasztásra a szobák). Vásároltunk ágyat, szekrényt, ágyneműt. Kérdésem, hogy ezek az eszközök természetbeni juttatásnak minősülnek-e, az áfa visszaigényelhető-e. A szállásért semmilyen díjat nem számolunk fel. A szobák nincsenek ellátva egyedi villanymérőkkel. Ki kell-e mutatni külön az általuk használt áramot, ha igen milyen módon? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyilvántartotta már korábban is az ügyfeleit és munkavállalóit egyaránt, elsősorban jogszabály szerinti kötelezettségeink teljesítése érdekében. Kérdésünk, hogy a a jelenlegi nyilvántartások (például vevő törzsadat-nyilvántartás) elegendő-e, vagy külön nyilvántartást kell vezetnünk, amelynek tartalmát a meglévő nyilvántartásból visszük fel. Dolgozókra is hasonló a kérdésünk, megfelel-e a GDPR előírásnak, hogy egy meglévő dolgozói adatbázist használunk és nem visszük fel újra egy másik nyilvántartásba. Másik kérdés, hogy van-e kötelező törlési idő. Ha külön nyilvántartás kell és kötelező törlési idő van, akkor arra két alkalmazottat fel kell még venni, hogy naponta vigye fel a nyilvántartásba és naponta töröljön. Egy esettanulmány található-e valahol, hogy meg tudjuk nézni, hogy kell teljesíteni a rendeletet?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk saját dolgozóinak munkájuk elvégzéshez szükséges akkreditált tanfolyam végzését teszi kötelezővé. A tanfolyam elvégzésére erre szakosodott intézménnyel köt a társaság szerződést és fizeti ki a díjat. Van-e lehetőség, és ha igen, milyen formában arra, hogy a tanfolyam díját szakképzési hozzájárulásunk terhére részben vagy egészben elszámoljuk? Válaszát előre is köszönöm!
Az olasz kormány és szakszervezetek tiltakozásához vezetett pénteken az Amazon e-kereskedelmi vállalat terve, miszerint az olaszországi elosztó központ dolgozóinak elektronikus karpereccel kell munkájukat végezni.
„Bejelentett dolgozónk heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Pályázaton indultunk, ami plusz két órát vesz igénybe naponta. Szeretném megtudni, milyen formában tehetem ezt, hogy ne sértsek törvényt.” Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Számos esetben a munkavállalók úgy látják, motiválná őket, ha munkáltatójuk segítené őket a megtakarításban – ez akár a dolgozói „hűséget” is megalapozhatná – írja a vg.hu.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Egy kft. szeretne egészségmegőrző biztosítást kötni a munkavállalóira. Tehát a szerződő fél a kft. lenne és a biztosított a munkavállaló (kb. összesen 15 fő). Kérdés: 1. Jól gondoljuk-e, hogy a havonta fizetett biztosítási díj a minimálbér 30%-áig adómentes, de az ezt meghaladó rész után szja- és ehofizetési kötelezettség terheli a szerződőt? 2; A 30%-os határ számításánál, függetlenül attól, hogy ez 1 biztosítási szerződésben lesz, külön kell venni a 15 főt? Tehát ezt biztosítottanként kell nézni havonta vagy összességében? Pl. a havi fizetendő díj (15 fő x 2500 Ft/fő/hó) 37 500 Ft. Ezen felül van már a kft.-nek egy más típusú kockázati biztosítása (15 000 Ft/hó), ami eddig belefért az adómentes (30%-os) határba. Tehát nekem adózás szempontjából az 52 500 Ft/hó együttes díjat kell tekinteni és mivel túllépi a minimálbér 30%-át, így a felettes rész adóköteles? Illetőleg nem fog adófizetési kötelezettség keletkezni, mert biztosítottanként vizsgálva nem éri el havonta a minimálbér 30%-át egy dolgozó esetében sem?
A 39/2010. kormányrendelet 4. § d) pontja a gyerekre nézve pontosan mikortól hatályos? Köteles-e nyilatkoztatni a munkáltató gyerekről, életvitelszerű lakhelyről vagy a dolgozónak kell kérnie a költségtérítést és nyilatkoznia? Ha nincs dolgozói nyilatkozat, fennáll-e a kötelezettsége a munkáltatónak? Ha volt 10 év alatti gyerekes, de ők nem nyilatkoztak ez irányban, a munkáltató nem adott eddig ilyen költségtérítést, visszamenőleg utólag fizethet-e egyben, illetve köteles-e fizetni? Köszönöm
Nőtt a különbség az amerikai nagyvállalati vezetők és a munkavállalók jövedelme között tavaly. A tőzsdén jegyzett ötszáz legnagyobb részvénytársaság vezetői 2016-ban átlagosan 13,1 millió dollárt kerestek, 347-szer többet egy átlagos munkavállalónál. Egy évvel korábban 335-szörös volt a különbség – derült ki az AFL-CIO amerikai szakszervezeti szövetség éves jelentéséből.
3 gyermeket nevelek egyedül. 20, 22 évesek (dolgoznak) és 14 éves. Jelenlegi lakásomon hitel van. Új lakást szeretnék kb. 20millió forint értékben, 60 négyzetméter körülit (nappali+2szoba). Megkaphatom-e 10+10miliós csokot? Ha igen, mennyi plusz költséggel jár? Például illeték stb. Válaszukat várom és köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy munkáltató által forgalmazott termékekből a dolgozók kedvezményesen vásárolhatnak, akkor milyen adót kell fizetnie a munkáltatónak? A kedvezmény mértéke eltérhet-e, vagy egységesnek kell lennie? Válaszát előre is köszönöm.
Összesen csaknem 4600 adózó szerepel a NAV legfrissebb, be nem jelentett alkalmazottakat foglalkoztatók listáján.
Ismerősöm Ausztriában dolgozik, és ott biztosított. Ki kell váltania Ausztriában az EU-s egészségügyi igazolványt, és Magyarországon annak felmutatásával kell jelentkeznie az orvosnál. Ez azt jelenti, hogy itthon nem kell fizetnie a havi 7050 forintot? Olvasónk kérdésére dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel