adozona.hu
Döntött az EB: rossz a magyar áfa-szabályozás
//adozona.hu/archive/20110728_afa_visszaigenyles_dontott_eb
Döntött az EB: rossz a magyar áfa-szabályozás
A ki nem fizetett beszerzésekhez kapcsolódó áfa-visszatérítést kizáró magyar szabályozás nincs összhangban az európai uniós joggal - mondta ki csütörtökön kihirdetett ítéletében az Európai Unió Bírósága.
Az ítélet szerint ugyanis "egyes cégek arra kényszerülhetnek, hogy több alkalommal és az ésszerű határidőn belül történő adó-visszatérítés követelményével ellenétes módon vigyék át a következő adómegállapítási időszakra a visszatérítendő adókülönbözetet".
Magyarország uniós csatlakozása óta ez az első olyan kötelezettségszegési eljárás, amelyben elmarasztaló ítéletet hozott az uniós bíróság - derül ki a Luxembourgban kihirdetett ítéletről szóló sajtóközleményből.
Egy másik procedúratípus, az előzetes döntéshozatali eljárások keretében ugyanakkor a bíróság már több magyar jogszabályról megállapította, hogy azok nincsenek vagy nem voltak összhangban az uniós joggal.
Az áfa-szabályozás ügyében az Európai Bizottság tavaly tavasszal fordult az uniós bírósághoz, azt követően, hogy a témáról a magyar hatóságokkal folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre. A végrehajtó testület első lépésként 2007-ben figyelmeztette Magyarországot, majd második fázisként tavalyelőtt indított kötelezettségszegési eljárást az ügyben, ennek lezárását jelenti a mostani ítélet.
A csütörtöki sajtóközlemény az ügy hátterét ismertetve emlékeztet arra, hogy a magyar szabályok szerint a cégek az államkasszába fizetendő áfa összegéből levonhatják a beszerzéseik után megfizetett áfát, és amennyiben a levonható összege meghaladja a befizetendőt, a vállalkozás a különbözet visszatérítését kérheti az államtól. Viszont ha a cég valamely beszerzését a hozzá kapcsolódó adóval együtt még nem fizette meg üzleti partnerének, az érintett áfa összegével csökkentenie kell az államtól visszaigényelhető adó összegét. Az el nem számolt áfa így csak a következő adómegállapítási időszakban lesz visszaigényelhető, de csak akkor, ha a vállalkozás időközben kiegyenlítette a kérdéses beszerzés számláit.
A brüsszeli bizottság bírósághoz eljuttatott beadványa szerint a magyar szabályozás lehetővé teszi, hogy a cégek adó-visszaigénylési jogának érvényesítését vég nélkül halasztgassák, miközben a vonatkozó uniós irányelv ezt csak egy alkalommal engedi meg. A magyar szabályozás továbbá a vállalkozásokat is sújtja, mert már az általuk szállított áruk vagy nyújtott szolgáltatások árának kézhezvétele előtt az áfa megfizetésére kényszeríti őket; ráadásul az adó értékét az ügylet megfizetéséig mindkét féltől elvonja.
A bíróság az ítéletben emlékeztetett arra, hogy "az adólevonási jog az áfa mechanizmusának szerves részét képezi, és főszabály szerint nem korlátozható". A vonatkozó uniós irányelv "főszabály szerint nem teszi lehetővé a tagállamok számára, hogy a beszerzések ellenértékének megfizetéséhez kössék az áfa-különbözet visszatérítéséhez való jog gyakorlását".
Az ítélet mindazonáltal azt is megjegyezte, hogy "a tagállamok az irányelvvel összhangban előírhatják az adó-visszaigénylési jog érvényesítésének elhalasztását, feltéve, hogy a cégek ilyen estekben is ésszerű határidőn belül megkapják az adó-visszatérítést".
Az uniós bíróság főtanácsnoka, Yves Bot májusban már előzetes állásfoglalást tett közzé az ügyben, és ebben a bizottság álláspontját támogatta. Nem meglepetés, hogy a végső ítélet egybecseng az előzetes állásfoglalással, hiszen a bíróság gyakorlatában ez az általános tapasztalat.
A kormány tudomásul vette
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása szerint vizsgálják a bírósági döntés költségvetési kihatásait, a tárca hangsúlyozza, hogy Magyarország tartja a Széll Kálmán Tervben szereplő, valamint a Stabilitási és Növekedési Paktum alapján vállalt 2011-es 3 százalék alatti, és a 2012-es 2,5 százalékos államháztartási hiánycélt.
A kormány, amennyiben a jövő évet illetően mégis szükséges lenne, mérlegelni fogja a költségvetési bevételek növelése érdekében többek között a Mol részvénycsomag egy részének értékesíthetőségét - írja közleményében az NGM.
A minisztérium közleményében rámutat arra, hogy Magyarország Európai Unióhoz történt 2004-es csatlakozása és 2010 júniusa között a hivatalban lévő kormányok nem tudták rendezni az áfa-visszatérítési szabályok összhangba állítását az uniós normákkal. Az Orbán-kormány hivatalba lépésekor már csak az Európai Bizottságnak az Európai Bírósághoz benyújtott keresetét kapta meg.
Az Európai Bizottság 2007 márciusában indította meg Magyarországgal szemben a jogsértési eljárást, ennek ellenére az évek során nem történt érdemi előrelépés.
A Bajnai-kormány először és egyben utoljára 2009 októberében közölte álláspontját, az ügyet azonban nem rendezte, a költségvetést és a vállalkozásokat érintő kérdést a jelenlegi kormányra hárította. Ezt követően döntött az Európai Bizottság a bírósági kereset benyújtása mellett, amelyet az éppen hivatalba lépő magyar kormány számára 2010. június 7-én kézbesítettek - közölte az Nemzetgazdasági Minisztérium.