Magán-nyugdíjpénztári vagyon: mit akar a kormány az Alkotmánybíróságtól?

Megosztás Tetszik

Egy éven belül harmadszor írnák át a Fidesz-KDNP képviselői az Alkotmánybíróságról szóló törvényt. Most az Ab felduzzasztását szorgalmazzák.

A Fidesz vezetése attól tart, hogy a 98 százalékos adóhoz hasonlóan az Ab a nyugdíjtörvényt is elkaszálja, ezért a mostani javaslattal a döntés elodázására törekszik - írja a Hírszerző. A törvényjavaslat "az új Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében (…) szükséges módosításokat tartalmazza" - ezzel az indoklással terjesztették be Lázár János és Balsai István fideszes képviselők múlt hét pénteken azt a törvényjavaslatot, amely az Alkotmánybíróság (Ab) részleges átformálását január 1-e helyett négy hónappal előrehozza. A lap azt írja: Lázár és Balsai egyéni indítványa azért is furcsa, mert a 98 százalékos adót elkaszáló Ab-határozat előtt még az a hír járta, hogy az egész csomagot elhalasztják szeptemberre, mert a kabinet nem akar több konfliktust felvállalni a tavaszi szezonban.

Azt több fideszes forrás is elismerte a Hírszerzőnek, hogy a pénteken beterjesztett Lázár-Balsai-féle törvénytervezet összefüggésben van azzal, hogy az Alkotmánybíróság másodszorra is megsemmisítette a különadót. Ám kormánypárti források a Fidesz vezetését nem az államkincstárat alig egymilliárd forinttal gazdagító különadó foglalkoztatja, sokkal inkább attól tartanak, hogy az Ab hasonló határozottsággal fog fellépni a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagság megszüntetését kimondó törvénnyel szemben is.

Az Alkotmánybíróság már kiszignálta az egyik bíróra a nyugdíjkasszák ügyét, amit ezen a héten is a napirendjére tűzött. Az Ab már több tárgyalási fordulón van túl, s bár nem kötik határidők, a testületen nagy a nyomás, hogy még idén hozzon döntést.