Bajnai-Oszkó: különadók és einstandolás nélkül is teljesülhetett volna a hiánycél

Megosztás Tetszik

Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint hazugság, hogy hamis tényeken alapult a tavalyi költségvetés. A volt miniszterelnök és a volt pénzügyminiszter közleményében azt írja: ha az Orbán-kormány folytatja elődje szigorú és takarékos gazdálkodását, és nem fél bevezetni a most februárra ígért kiadáscsökkentő intézkedéseket, akkor különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések "einstandolása" nélkül is teljesíthető lett volna a hiánycél.

A két politikus vasárnapi közleményben úgy fogalmaz: elfogadhatatlan, hogy a jelenlegi kormány hibáit az előző kabinet számlájára kívánja írni. Hazugnak és tisztességtelennek nevezik Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter állítását, amely szerint a 2010-es költségvetés hamis számokra épült, illetve azt a vélekedést, hogy azokat az előző kormány meghamisította.
   
Bajnai Gordon és Oszkó Péter arra reagált így, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken közölte: elvárja, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a 2010-es költségvetéssel kapcsolatban gyakoroljon önkritikát, mivel nem hívta fel a figyelmet arra, hogy a büdzsé hamis számokra épül. A tárca kitért arra, hogy a költségvetési számok meghamisítása miatt az államháztartási hiány 3,8 százalék helyett 7 százalék felett lett volna.
   
Ezzel szemben Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint a tavalyi költségvetés tervezése és elfogadása a nyilvánosság bevonásával történt, a büdzséről szigorúan és elfogulatlanul mondott véleményt "a kormánytól akkor még független" Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács mellett a Magyar Nemzeti Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutalap (IMF) is. Megjegyezik: "ennek alapján azt várnánk, hogy Matolcsy György (...) törjön pálcát az Európai Bizottság felett is", amiért az IMF-hez hasonlóan reálisnak ítélte az előző évi költségvetést, így annak hiánycélját.
   
Kijelentik, hogy a büdzsé reális alapokon nyugodott, és ha a Bajnai-kormány felelőssége lett volna a végrehajtása, "az ország fejlődését és polgárait veszélyeztető intézkedések", visszamenőleges hatályú szektorális különadók és a magánnyugdíj-rendszer felszámolása nélkül is sikerült volna teljesíteni a célokat. Kitérnek arra is, hogy a gazdaság tavaly mintegy 2 százalékkal jobban teljesített, mint az előző évben látni lehetett, és 4 százalékkal jobban, mint "29 fideszes közgazdász" 2009 decemberében jósolta.
   
Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ebből az látszik, hogy az Orbán-kormány a tervezett hiánycélt nem akarta teljesíteni, mivel hatalmi érdekei mást diktáltak.
   
Közleményükben szólnak arról, hogy - mivel semmilyen megtakarítás nem történt - a költségvetés kiadásai az év végére jóval meghaladták a Bajnai-kormány által tervezettet. A mintegy 150 milliárdos kiadási többlet a két politikus szerint a forint gyengülésének, a magasabb kockázati kamatfelárnak és az Orbán-kormány gazdálkodásának következménye. Kitérnek arra is, hogy a társasági adó csökkentése mintegy 70-80 milliárd forinttal rontotta a költségvetés helyzetét.
   
A korábbi miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint az így keletkezett lyukak betömése miatt volt szükség a különadókra és magán-nyugdíjpénztári befizetések elvételére. Ráadásul - írják - mivel a különadókat a legnagyobb társaságiadó-fizetők finanszírozzák, ez tovább, összesen 150 milliárd forinttal csökkentette a bevételeket.
   
Összegzésük szerint az adóintézkedések és a nyugdíjpénztári átalakítások nettó egyenlege hozzávetőleg 260 milliárd forint, amelynek a felét az új kormány által teremtett kiadások és a pazarló gazdálkodás vitte el.
   
A két politikus hangsúlyozza, hogy az általuk a tavalyi évre javasolt intézkedések - a Munkaerőpiaci Alap, a közmunkaprogram és a gyógyszerkassza kiadásainak felülvizsgálata - nyolc hónap elteltével visszaköszönnek a jelenlegi kormány februárban bejelenteni szándékozott tervei között. Hozzáteszik, hogy az elmúlt háromnegyed év alapvetően optimista pénzügyi környezetében a forint a lehetségesnél gyengébben teljesített, és csak akkor tudott erősödni, amikor az új kormány az elődje által javasolt reformokra és kiadáscsökkentő intézkedésekre vonatkozó ígéreteket tett.
   
Vélekedésük szerint azonban a Magyarországot fenyegető veszély nem múlt el, és az, hogy félszázalékos helyett mára a GDP 2-3 százalékát kitevő megtakarítás vált szükségessé, a növekedési szempontból előnytelen szerkezetű, kiadáscsökkentéssel nem ellentételezett adócsökkentésnek tudható be. Bajnai Gordon és Oszkó Péter szerint ezért cinikus magatartás, hogy a kabinet hátramutogat, és "minden kudarcának, ballépésének, inkompetenciájának" okát az előző kormány számlájára kívánja írni.
   
Hangot adnak annak, hogy "a mellébeszéléssel párhuzamosan elszámoltatásnak nevezett politikai koncepciós eljárás" folyik az előző kormány intézkedései és tagjai ellen. Ennek célja - vélik - elterelni a figyelmet "a kormány hatalommániájáról, erkölcsi botlásairól és gazdasági kontárkodásairól".
   
A volt miniszterelnök és pénzügyminiszter szerint azonban "a józan észt és a tényeket tagadó gazdaságpolitika" rövid távon pénzügyi válsággal, közép távon tartós leszakadással, helyrehozhatatlan károkkal fenyegeti Magyarországot. "Az ámokfutás árát a családok, a devizahitellel rendelkezők, az adófizetők, a munkavállalók, a ma és a jövő nyugdíjasai, gyermekeink, egy szóval, az emberek fizetik meg. Ezért kell ezt a magatartást elutasítanunk" - olvasható közleményükben.