Nyugdíjszabályok: korhatár, szolgálati idő, korengedmény

Megosztás Tetszik

Milyen feltételekkel lehet nyugdíjba menni, milyen speciális szabályozásokkal kell számolni, milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak? Olvasóink kérdéseire az Adózóna nyugdíj-szakértője, Molnár László válaszol - a konkrét kérdések mellett általános tájékoztatást is adva.

Az anyósom menne nyugdíjba, akinek 1967 óta van munkakönyve, 1952 március 31-én született. 43 éves munkaviszonya van hivatalosan igazoltan, 2 gyermek édesanyja, folyamatos munkaviszonyban állt ez idő alatt. A kérdése annyi hogy hivatalosan mikor mehet el nyugdíjba, és milyen feltételekkel. Kap-e felmentési időt? És ha igen mennyit? A Munka törvénykönyve szerint milyen lehetőségei vannak, amelyek a munkáltatójára nézve kötelező. Szabadságát kiveheti a nyugdíj előtt?

Az 1952. március 31-én született anyósa is már érintett a korhatáremelésben. A vonatkozó szabályok értelmében öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 62 év + 183. nap életkor, azaz 2014. szeptember 30-a. Azonban, legalább 37-40 év szolgálati idő megléte esetén 59. életéve betöltésétől lehetőség van az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére.

Figyelemmel arra, hogy anyósa 43 év szolgálati idővel rendelkezik, így 2011. március 31-től jogosult lehet csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra, amennyiben biztosítási jogviszonyát megszünteti.

A munkaviszonyának  megszüntetése tehát előfeltétele a nyugdíj megállapításának.

Előrehozott öregségi nyugdíjhoz lehetőségek, melyek nem kötelezőek a munkáltató számára:

1. közös megegyezéssel való megszüntetés

- mellyel legkorábban az 59. életév betöltése előtti napra célszerű megszüntetni a munkaviszonyt / 2011. március 30./

- munkáltatót nem terheli semmilyen fizetési kötelezettség, nincs felmondási idő, nincs felmentés, nincs végkielégítés

2. rendes felmondás a munkáltató részéről

- ez akkor gyakorolható, hogyha a munkáltató olyan különösen indokolt felmondási okot tud megjelölni, amely a „védett korban”- 5 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt lévő munkavállaló esetén is megfelelően megállja a helyét. (ez esetben nincs felmondási indok nyugdíjra hivatkozással)

- munkáltató felmondási idő felére átlagkereset fizetéssel felmenti a munkavállalót, jár végkielégítés is – plusz 3 havi átlagkeresettel növelten a fenti „védett kor” miatt, ha legalább 3 éve ennél a munkáltatónál áll munkaviszonyban.

3. rendes felmondás a munkavállaló részéről

- ha az 1./ és 2./ megoldás nem érhető el a munkáltatónál, erre nem kötelezhető - ez a lehetőség marad. Indokolni nem kell, felmondási idő elteltével fog megszűnni a munkaviszony./Hossza az adott munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő hosszától függ, 30 naptól 90 napig terjedhet (20 év munkaviszony esetén)./
A teljes felmondási időt le kell dolgozni, nincs végkielégítés.

A ki nem vett szabadság pénzben megváltandó a munkaviszony megszűnése esetén. Kivenni a munkáltatóval történő egyeztetés szerint lehet, mert a munkavállaló csak alapszabadsága /30 munkanap/ negyedével rendelkezik szabadon, a fennmaradó részt a munkáltató adja ki a munkavállaló meghallgatását követően.

Végezetül megjegyzem, anyósát érintheti a közeljövőben az Országgyűlés elé beterjesztésre kerülő hosszú szolgálati idővel rendelkező nők korhatár alatti nyugdíjazására vonatkozó törvénymódosítás.

Jogosultsági feltételnek minősül, a biztosítási jogviszony /munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, bedolgozói jogviszony, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű tevékenységre irányuló jogviszonya/ nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

1953. október 8-án születtem, 1972. augusztus 1-én álltam munkába, tehát 57 éves vagyok és 38 év munkaviszonyom volt augusztus 1.-én. Szeretném tudni, hogy ha a munkáltatóm elküldene most nyugdíjba, akkor elmehetek-e és milyen járulékokat kellene megfizetnie azon kívül, hogy befizeti a kétévnyi nyugdíj mellett a várható emelést, s a postaköltség összegét?

A kérdés feltevéséből nem derül ki az Ön neme, így a válasz mindkét nemre vonatkozó szabályozást tartalmazza.

Az 1953-ban született nő öregségi nyugdíjkorhatára már a betöltött 63. életév /2016/, azonban legalább 37-40 év szolgálati idő megléte esetén lehetőség van az előrehozott öregségi nyugdíj 59. életév betöltésétől /2012/ való igénybevételére, amennyiben a biztosítási jogviszonyt megszüntetik. A legalább 40 évi szolgálati idő csökkentés nélküli, a legalább 37 év szolgálati idő csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosít.

Az 1953-ban született férfi öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 63. életév /2016/. Lehetőség van az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételére a 60. életév betöltésétől /2013/ legalább 42 év szolgálati idő, illetve a 61. életév /2012/ betöltésétől legalább 37 év szolgálati idő megléte esetén, további feltétel a biztosítási jogviszony megszüntetése.

Figyelem: A férfiak számára 2011-től, a nők számára 2013-tól megszűnik a csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíj. Ekkortól kezdve az öregségi nyugdíj előrehozása mindenképpen a nyugdíj csökkenését vonja maga után.

Az új rendszerben 37 év szükséges az előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez, de a csökkentés mértéke csak attól függ, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjba vonuló életkora mennyivel alacsonyabb, az öregségi nyugdíjkorhatárnál - maximális mértéke a 8,4 %-ot nem haladhatja meg.

Természetesen a csökkentett összegben megállapított előrehozott öregségi nyugdíjak az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően továbbra is csökkentett összegben kerülnek folyósításra, a korbetöltés a csökkentés mértékét nem érinti.

A kérdés feltétel a korengedményes nyugdíjazás igénybevételének lehetőségére utal.

A vonatkozó szabályozás alapján 2010-ben a munkáltatók az 1953-ban született nőkkel és férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltésétől köthetnek megállapodást korengedményes nyugdíj igénybevételére.

Az 1953-ban született személyekre speciális rendelkezések vonatkoznak.

Az érintett személyi kör esetében

- a korengedményes nyugdíj megállapítása terén irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnak a 2009. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti,

- míg a munkáltató fizetési kötelezettsége tekintetében a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának 2010. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerinti

korhatárt kell alkalmazni.

Ez azt jelenti, hogy a munkáltató az 1953-ban született munkavállalójával továbbra is annak a 62. életévét 5 évvel megelőzően, azaz az 57. életéve betöltésekor állapodhat meg korengedményes nyugdíjazásról. A munkáltatónak azonban nem a munkavállaló 59. vagy 60. életéve betöltéséig kell vállalnia a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését, hanem – a 2010. január 1-jétől hatályos szabályok szerint – a nő munkavállaló esetében változatlanul az 59., a férfi munkavállaló esetében azonban a 61. életéve betöltéséig terjedő időszakra. Amennyiben azonban az 1953-ban született férfi nyugdíjjogosultsághoz figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 42 évet, előrehozott öregségi nyugdíjra továbbra is a 60. életév betöltésétől jogosult, így esetében a korengedményes nyugdíj 60. életév eléréséig számított összegét kell a munkáltatónak megfizetnie.

Ezen felül az 1953. évben született személyek esetében a munkáltatónak az említett befizetési kötelezettségén túl a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak meg kell térítenie a kiszámított korengedményes nyugdíj összegére – a megállapítás naptári évében irányadó januári nyugdíjemelés százalékos mértékével /pl. 2010-ben ez 4,1 %/ - számított nyugdíjemelés annyi naptári hónapra irányadó összegét, ahány hónapra a munkáltató fizetési kötelezettsége fennáll.

Természetesen, a korengedményes nyugdíjra jogosultság megállapításánál sem hagyható figyelmen kívül a szolgálati idő feltétel. A 2009. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő korengedményes nyugdíj összegét – feltéve, hogy a megállapodás megkötésére 2010-ben kerül(t) sor – legalább 37 év, de kevesebb, mint 40 év szolgálati idő megszerzése esetén a szükséges 40 évhez képest hiányzó szolgálati évek számától függő mértékben, és a munkavállaló öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának eléréséig terjedő idő hosszával arányosan csökkenteni kell. A csökkentést legfeljebb 1095 napra kell számolni.

Változatlanul jogosultsági feltétel továbbá a biztosítási jogviszonynak a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

A korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodás megkötésére, és annak az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez történő benyújtására legkésőbb 2010. december 31-ig van lehetőség.