hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Előrehozott nyugdíj: jövőre kevesebb jár a férfiaknak

  • Molnár László

A férfiaknak jövőre, a nőknek két év múlva már nem lesz lehetőségük idő előtt nyugdíjba vonulni anélkül, hogy ne csökkenne a nyugdíjuk összege. Ezt követően, ha valaki előbb menne nyugdíjba, biztosan kevesebbet kap.

Az új rendszerben 37 év szolgálati idő szükséges egyáltalán ahhoz, hogy valaki korábban mehessen nyugdíjba, de hogy mennyivel kap kevesebbet, nem függ a szolgálati idő hosszától. Az számít, hogy a nyugdíj megállapításakor a nyugdíjba vonuló életkora mennyivel alacsonyabb az öregségi nyugdíjkorhatárnál. A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre ártalmas munkát végzők a jogszabályban előírt feltételek megléte esetén korkedvezményben részesülnek. (2006 -tól korkedvezményre jogosító időt csak az szerezhet az egyéb feltételek fennállása esetén, aki után a foglalkoztató a rá vonatkozó külön járulékot is megfizeti.)

Az a férfi, aki legalább 10 évet és az a nő, aki legalább 8 évet korkedvezményre jogosító munkakörben, valamint az, aki legalább 6 éven át magas nyomású légtérben dolgozott, 2 év korkedvezményben részesül. További 1-1 év korkedvezmény jár minden újabb, korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött 5, 4 illetve 3 év után. (az előbbi felsorolás sorrendjében) 2010. december 31-ig lehet jogosultságot szerezni a  2006. december 31-én hatályos munkaköri jegyzék szerint. Ezt követően új szabályozási kötelezettséget ír elő a törvény.

A nyugdíj összegét a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek (jövedelmek) átlagából számítják a szolgálati (biztosítási ) idő függvényében meghatározott skála szerint. A nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet – általános szabályként – az 1988. január 1-jétől a nyugdíjazásig elért nyugdíj járulékköteles keresetekből, jövedelmekből kell megállapítani. A beszámítandó keresetek időszaka évről-évre egy-egy évvel meghosszabbodik, igy a nyugdíj fokozatosan a teljes életkereset alapján kerül kiszámításra.

Az egyes években elért kereseteket 2013. január 1. előtt nettósítani kell. 2008. január 1-től a nyugdíj alapját képező átlagkereset összegét a következők szerint kell kiszámítani: az 1987. december 31-ét követően és 2013. január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket naptári évenként a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint számított egészségbiztosítási járulék összegével, továbbá az ezek után fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével kell csökkenteni. A nyugdíj összegének kiszámítása során a nyugdíjazást megelőző év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani (valorizálás). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valakinek 2010-ben állapítják meg a nyugdíját megállapítás esetén az 1988. és 2008. évek közötti keresetek a 2009. évi keresetek szintjére kerülnek emelésre.

Átmenetileg érvényes egy degresszív keresetszámítási szabály is, amely szerint, ha a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset egy meghatározott határösszeg feletti, az átlagkeresetnek – sávonként csökkenő – része vehető figyelembe a nyugdíj kiszámításánál. Az alkalmazandó sávhatárok évente a nyugdíjtörvény szerint emelésre kerülnek, ez biztosítja, hogy a jövedelmek degresszív beszámítása fokozatosan megszűnjön. A jelenlegi szabályozás szerint a 2009. december 31-ét követő és 2011. január 1-jét megelőző időponttól megállapított saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkeresetből 289.000,-forint számítható be teljes összegben (2009. évben ez a határösszeg 258.000,-forint volt).

Az ezt meghaladó részből pedig:

• 289.001 – 328.000 forint közötti átlagkereset 90 százalékát,
• 328.001 – 370.000 forint közötti átlagkereset 80 százalékát
• 370.000 forint feletti átlagkereset 70 százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.

A nyugdíj mértéke 2013. január 1. előtt 15 év szolgálati (biztosítási) idő esetén 43 százaléka a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló átlagkeresetnek. Tizenöt évnél hosszabb biztosítási idő esetén ez évenként két százalékponttal emelkedik 25 évi szolgálati időig, amikor 63 százalék; utána 36 év szolgálati időig évente 1 százalékponttal emelkedik, mértéke 36 évnél 74 százalék, a 36 év feletti szolgálati évek után 1,5 százalékpontos a növekedés, a 40 év feletti szolgálati évek esetében pedig 2 százalék a mértékemelkedés.

Nyugdíjrendszerünkben létezik az ún. minimum nyugdíj fogalom. Ez csak a teljes (legalább 20 év szolgálati idővel megszerzett) nyugdíjra vonatkozik. Összegét évente állapítják meg, 2008. január 1-jétől az öregségi nyugdíj legkisebb összege 28.500,-Ft . Ha azonban a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset olyan alacsony, hogy nem éri el a nyugdíjminimum összegét, ez esetben a havi átlagkereset 100 %-a lesz a nyugdíj összege.

Azok számára, akiknek 2013. január 1. előtt az ún. vegyes rendszerből – tehát magánnyugdíjpénztári tagság esetén – nyugdíjat állapítanak meg, az azonos szolgálati idővel és keresettel rendelkező, de kizárólag a társadalombiztosításban résztvevő biztosított ellátásának 75 százalékát kapják társadalombiztosítási nyugdíjként. (Ezt egészíti ki a kötelező magánnyugdíjpénztártól járó ellátás). Az, aki az öregségi teljes nyugdíjhoz előírt 20 év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó korhatár betöltése után, nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 napra szolgálati időt szerzett, nyugdíjnövelésben (bónusz) részesül. Ennek mértéke minden 30 nap után a nyugdíj 0,5 százaléka.

2007. április 1-jét követően a nyugdíj mellett munkát végzők már nyugdíjjárulékot is kötelesek fizetni a keresetük után. Ennek ellentételezéseként a nyugdíjat minden megszerzett 365 nap szolgálati idő után, a járulékalapot képező kereset, jövedelem havi átlagos összegének 0,5 %-ával – kérelmére – növelni kell.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adózás/áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Láncügylet – közbenső vevő fuvaroz

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink