Utolsó lehetőség a korengedményes nyugdíjazásra

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó öregségi nyugdíj feltétele a 62. életév betöltése és 20 év szolgálati idő, jobban mondva munkaviszony letöltése. A rendszer több lehetőséget is biztosít a korhatár előtti öregségi nyugdíj igénybevételére. Közülük az egyik leggyakoribb az előrehozott öregségi nyugdíj,  melynek megállapításhoz 40 év szolgálati idő szükséges. Erre a nők 59 . a férfiak 60. életévük betöltésétől lehetnek jogosultak. Három évvel kevesebb szolgálati idő birtokában ők kaphatnak csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat.

A harmadik lehetőség a korhatár előtt nyugdíj megállapításához a korengedményes nyugdíj igénylése. Ez egy önállóan szabályozott, a megállapítását követően öregségi nyugdíjnak minősülő – korhatár előtti nyugdíjazási forma, elsősorban alkalmazotti jogviszonyban állók részére. A korengedményes nyugdíj megállapítása és folyósítása a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapján történik melynek aláírására legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás előtt  egy évvel kerülhet sor. Ekkor azonban már az egyéb jogosultsági feltételeknek: 37 és 40 év közötti szolgálati idő, betöltött 57. életév, valamint a biztosítási jogviszony megszüntetése a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig is teljesülniük kell. 

A munkáltatók 2009-ben kizárólag az 1952-ben született nőkkel és férfiakkal köthetnek megállapodást, s ezt legkorábban az 57. életévük  betöltésének napjától, azaz az öregségi nyugdíjkorhatárt előtt 5 évvel tehetik meg. Korábban a női munkavállalók esetében azért nem volt erre lehetőség, mert a korengedményes és az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító korhatár - 57. életév - egybeesett. Nem érdemes azonban megállapodás azzal a munkavállalóval, aki a csökkentett összegű, előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti. Ugyanis ezeknek a 60 éves férfiaknak és  59 éves nőknek a nyugdíjkasszából finanszírozzák a nyugdíjukat.

A korengedményes nyugdíj lényege ugyanis az, hogy a foglalkoztatónak előre meg kell téritenie, az alkalmazott előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának betöltéséig járó nyugdíjköltségét, egyösszegben. Eszerint a munkáltatónak vállalnia kell azt is, hogy megfizeti a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának (nő esetén ez 59, férfiaknál 60) betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegével együtt a postaköltséget. Ezt legkésőbb a fizetési értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül, egy összegben a nyugdíjfolyósító igazgatóság elkülönített számlájára kell utalnia.  Amennyiben nem utalja az összeget a megjelölt határidőig, az ellátást megállapító határozatot visszavonják.

Tizenöt napja van arra is a munkaadónak, hogy megállapodásról értesítse az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságot, s azt legkésőbb 2009. december 31-éig ugyanoda be is nyújtsa, 2010. január 1-jétől ugyanis már nincs lehetőség korengeménnyel nyugdíjba vonulni. Kivételnek számít, ha az igénylő jogviszonya a 2009-ben objektív okok miatt – például azért, mert a felmentési idő nem járt le - nem szűnt meg, de 2009. december 31-éig a szükséges szolgálati időt megszerezte és a meghatározott életkort betöltötte, valamint a munkáltatóval megkötött megállapodást a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz benyújtották. Ez esetben 2010. január 1-je után is kaphat nyugdíjt korengedménnyel.