adozona.hu
Külföldi egészégbiztosítás és magyarországi kezelés
//adozona.hu/archive/20080507_tb_egeszsegbiztositas_jarulek
Külföldi egészégbiztosítás és magyarországi kezelés
Tetszik
Angliában dolgozom, van-e arra mód, hogy a külföldi biztosításomat Magyarországon érvényesítessem, a a Magyarországon kapott ellátás után az angliai egészségbiztosító fizetné a számlát? Ha valaki nem EU tagállamban dolgozik, és fizeti a tb-t az adott országban, de néhány hónapot Magyarországon tölt, hogyan biztosíthatja magát ezekre a hónapokra? Az olvasó kérdez, a szakértő válaszol.
A közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók, valamint családtagjaik szociális biztonságáról szóló 1408/71/EGK Tanácsi rendelet és a végrehajtására kiadott 574/72/EGK rendelet alapján egy Angliában dolgozó és ott járulékot fizető uniós polgár bármely más EGT – tagállam területén, köztük tehát Magyarországon is, ugyanúgy vehet igénybe orvosilag szükséges egészségügyi szolgáltatást, mint az adott tagállamban biztosított személy. Ma már nem a sürgősségi ellátásokról, hanem az orvosilag szükséges ellátásokról szól a hivatkozott közösségi rendelet.
A jogosultság igazolásához Angliában ki kell váltani az angol nyelvű egységes Európai Egészségbiztosítási Kártyát. Ennek felmutatásával vehető igénybe magyar egészségügyi szolgáltatás. Hangsúlyozzuk, ez esetben a magyar TAJ – kártya nem használható (az érvénytelen). Az Angol nyelvű kártyával igénybe vett ellátás értékét a magyar egészségbiztosítási szerv kiszámlázza angol társának (mint teherviselőnek). Az ellátás igénybevételéért tehát Magyarországon felesleges is lenne mégegyszer járulékot fizetni.
Mi a helyzet, ha valaki nem EU tagállamban dolgozik, és fizeti a tb-t az adott országban, de néhány hónapot Magyarországon tölt? Ezekre a hónapokra, hogyan biztosíthatja, hogy szükség esetén egészségügyi ellátásban részesüljön?
A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy egy magyar állampolgár dolgozik külföldön (tehát nem arról van szó, hogy egy külföldön dolgozó nem magyar állampolgár tartózkodik néhány hónapot Magyarországon). E tekintetben különbséget kell tennünk:
- EGT – tagállam,
- kétoldalú nemzetközi egyezménnyel érintett állam, illetve
- harmadik állam között.
EGT – állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgárai az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.
Az EGT – államok: Ausztria, Görögország, Málta, Belgium, Hollandia, Németország, Bulgária, Izland, Norvégia, Ciprus, Írország, Olaszország, Csehország Lengyelország Portugália, Dánia Lettország Románia, Egyesült Királyság, Liechtenstein, Spanyolország, Észtország, Litvánia, Svájc, Finnország, Luxemburg, Svédország, Franciaország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia.
A jelenleg hatályos kétoldalú nemzetközi egyezményeink:
- Jugoszláv – Magyar szociálpolitikai egyezmény [1959. évi 20. tvr., 11/1959. (IX. 13.) MüM rendelet] érvényes a jogutód államokra (Szerbia, Montenegró, Bosznia – Hercegovina, Macedónia),
- Szovjet – Magyar szociálpolitikai egyezmény [1963. évi 16. tvr., 7/1964. (VII. 30.) MüM rendelet] érvényes a FÁK (Független Államok Közösségét alkotó) államokra,
- A Magyar Köztársaság és Kanada közötti szociális biztonságról szóló egyezmény (2003. évi LXIX. törvény és a 107/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet),
- Horvát – Magyar szociális biztonsági egyezmény [2005. évi CXXV. tv., 250/2005. (XI. 23.) Korm. rendelet], az egyezményt 2006. március 1. napjától alkalmazzuk,
- a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya között a szociális biztonságról szóló megállapodás [2006. évi XVII. tv., 2006. július 1-jétől alkalmazzuk],
- a Magyar Köztársaság és a Koreai Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény [2006. évi LXXIX. tv., 21/2007. (II. 21.) Korm. rendelet, hatályos: 2007. március 1-jétől.]
Ezek az egyezmények az egyenlő elbánás elvén nyugszanak, az egyik szerződő fél állampolgára a másik szerződő félt területén ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint a saját állampolgár, a kötelezettségek is azonosak. A konkrét jogosultság az adott egyezmény szabályai alapján állapítható meg.
Gyanítjuk, hogy a kérdés egy ún. harmadik állam terültén dolgozó magyar állampolgárt rejt.
Harmadik állam: az Európai Gazdasági Térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam. Ez esetben a külföldi biztosítás és járulékfizetés Magyarországon nem alapoz meg társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság érdekében ilyenkor Magyarországon külön járulékot kell fizetni.
E tekintetben különbséget kell tennünk belföldinek és külföldinek minősülő személy között. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény [Tbj.] 4. § j) pontja szerint külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek. A Tbj. 4. § u) pontja alapján belföldi:
• a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
• a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
• a hontalan.
Szempontunkból a lényegi kérdés, hogy egy magyar állampolgár a Magyar Köztársaság területén elő-e, avagy sem. Belföldinek minősülő személy a Tbj. 39. § alapján az adóhatóságon keresztül havi 4.350 (napi 145) forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Ez alapozza meg Magyarországon az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot.
A külföldinek minősülő magyar állampolgár az illetékes egészségbiztosítási szervvel megállapodást köthet a saját egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A megállapodás alapján fizetendő járulék azonban már sokkal „borsosabb”: nagykorú személy esetén havonta a minimálbér összege. Egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi egészségügyi szolgáltatás kivételével – a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg hat hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár. Egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás esetén a külföldi személy a jogosultságot a megállapodást kötő egészségbiztosítási szerv által kiadott igazolással, illetőleg annak érvényesítésével igazolja.
Dr. Futó Gábor
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
