Tb a diákévek alatt és után

Megosztás Tetszik

A félévi vizsgák következtében valószínűsíthetően akadnak majd olyan nappali tagozatos hallgatók, akik abbahagyják, esetleg csak szüneteltetik tanulmányaikat vagy levelező, illetve esti tagozaton folytatják tovább. Ez a változás társadalombiztosítási jogviszonyukat, illetve – amennyiben eddigi tanulmányaik mellett vállalkoztak vagy munkát vállaltak – járulékfizetési kötelezettségüket is számos ponton érinti.

A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató tanuló társadalombiztosítási szempontból előnyös megkülönböztetésben részesül. Így:
• alanyi jogon egészségügyi szolgáltatásra jogosult,
• egyéni vagy társas vállalkozóként nem terheli a havi minimális szociális hozzájárulási adó- és járulékfizetési kötelezettség,
• diákszövetkezet tagjaként a szövetkezetben végzett munkája nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, ebből keletkezett jövedelme után szociális hozzájárulási adót, járulékot fizetni nem kell.

Mindezek a kedvezmények a nappali tagozatos hallgatónak már nem minősülő (volt) diákokra nem vonatkoznak: egészségügyi szolgáltatásra alanyi jogon nem jogosultak, egyéni vagy társas vállalkozóként kivét, illetve tagi jövedelem híján is a minimálbér meghatározott százalékai alapján járulékfizetésre kötelezettek, míg a diákszövetkezetben végzett munkájuk alapján biztosítottnak minősülnek, így e tevékenységük elveszíti járulékmentességét. 

De vajon kit kell közép vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanulónak tekinteni?

Bármilyen furcsa, ezt a meghatározást csak nem régóta tartalmazzák a társadalombiztosítási jogszabályok: az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) végrehajtási rendelete ez év nyarától, míg a szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvényben (Eat.) csak 2014. január 1-jétől szerepel.

Tehát az említett személyi körbe az tartozik, aki  
• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,
• nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy
• az előzőekben említett jogviszonya megszűnését követően pedig, amíg diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig.

Mindez azt jelenti, hogy a hallgatói jogviszony megszűnését vagy szüneteltetését követően a diákigazolvány érvényességi ideje alatt még számolhatunk az előzőekben említett előnyökkel.

Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet 36. §-a értelmében az érvényesítés határideje
•  a közoktatásban kiadható oktatási igazolvány esetében október 31. napja,
•  a felsőoktatásban kiadható oktatási igazolvány esetében az I. félévre érvényes érvényesítő matrica esetén október 31. napja, a II. félévre érvényes érvényesítő matrica esetén március 31. napja.

Az érvényesség lejártát követően az egészségügyi szolgáltatás további 45 napig vehető ingyenesen igénybe, azaz ha egy hallgató például szünetelteti a 2. féléves tanulmányait, egészségügyi szolgáltatásra március 31. + 45 napig jogosult. Ezt követően viszont egészségügyi szolgáltatási járulék (2014-ben havi 6810 forint) fizetésére kötelezett.

Új ellátás 2014-től a hallgatói gyed. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény új 42/E szakasza értelmében gyermekgondozási díjra válik jogosulttá az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:
• az általános szabályok szerint gyermekgondozási díjra nem jogosult,
• a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
• gyermeke a hallgatói jogviszony nappali tagozaton történő fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik
• a gyermeket saját háztartásában neveli, és
•  magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára.

Tehát a gyed-jogosultsághoz a szülést megelőző 2 éven belül két félév „aktív” hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni, illetve a szülésnek a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak megszűnését (szünetelését) követő egy éven belül kell bekövetkeznie.