Nyugdíjszámítás: mennyit érnek a külföldön ledolgozott évek?

Megosztás Tetszik

Országa válogatja, hogy munkavégzés vagy – bizonyos feltételekkel – már az ott-tartózkodás is nyugdíjra jogosítja-e a külföldit, például a magyar állampolgárt. A HVG hetilap összefoglalta a különböző ország-csoportokra vonatkozó szabályokat.

Előbb-utóbb muszáj lesz tájékozódnia a fogadó ország nyugdíjszabályairól is annak a félmillió magyarnak, aki Matolcsy György – még nemzetgazdasági miniszterként tett – állítása szerint külföldön dolgozik. Hiszen majdani időskori ellátásukat befolyásolhatja, hogy külföldön is szereztek-e figyelembe vehető szolgálati időt. Ilyen szempontból a külföld három országcsoportra bontható: az elsőbe az Európai Gazdasági Térség országai (az EU-tagállamok, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia) és Svájc tartoznak, a másodikba azok az országok, amelyekkel Magyarország kétoldalú szociálpolitikai, illetve szociális biztonsági egyezményt kötött, a harmadikba pedig minden más állam.

Az EU-ban nincs egységes nyugdíjrendszer, a jogosultság szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik; minden állam maga határozza meg például a nyugdíjkorhatárt, a nyugellátáshoz szükséges minimális biztosítási időt és a nyugdíj ki-számításának módját. Ugyanakkor úgynevezett közösségi koordinációs rendeletek regulázzák a különböző ellátási rend-szerek közötti átjárhatóságot. Ezeket a – keretszabályokat tartalmazó – rendeleteket kell alkalmazni az EGT-tagállamokban és Svájcban szerzett szolgálati időre, Magyarországon az uniós csatlakozás időpontját követően megálla-pított nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja, mi történik, ha nincs meg a 15 vagy 20 év szolgálati ideje, mikor számol a nyugdíjbiztosító az országra jellemző átlagkeresettel, s az is kiderül, melyik országgal nincs nyugdíjegyezményünk.