Nyugdíjas bt.-beltag spórolna az egészségügyi járulékon

Megosztás Tetszik

Hogyan lehet minimalizálni egy nem működő bt. nyugdíjas beltagja után fizetendő járulékokat? – kérdezte olvasónk. dr. Radics Zsuzsanna, társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.

"A bt. nem működik, az alaptevékenységét (bolti kiskereskedelem) nem folytatja, így a bt. beltagja a közreműködést nem tudja végezni, csak a képviseleti feladatokat (aláírás, banki utalás) látja el. A nyugdíjas beltag jövedelmet nem vesz ki, nem is tudna miből, mert bevételszerző tevékenység nincs. Az egészségbiztosítási járulékot sem igen tudja már fizetni, a már említett okok miatt. A kérdés az, hogy milyen módosítást kell a társasági szerződésben elvégezni, hogy a egészségbiztosítási járulékot ne kelljen fizetnie? (Például havi egyórás munkaviszonyban tevékenykedne, és ez mindent – képviselet, közreműködés stb. – magában foglalna.)" – kérdezte olvasónk.

Ha a nyugdíjas kiegészítő tevékenység keretében látja el a feladatait, akkor a vállalkozásnak havi 6 930 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie. A vállalkozásnak csak arra az időtartamra nem kell megfizetnie a havi 6930 (napi 231) forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, amely alatt a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó

– keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül,

– fogvatartott,

– állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége, ügyvédi tevékenysége, közjegyzői vagy szabadalmi ügyvivői kamarai tagsága szünetel,

– egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel,

– foglalkoztatása a munkaviszonyában vagy egyidejűleg fennálló több munkaviszonyában együttesen eléri a heti 36 órát.

A kérdésben említett havi 1 órás munkavégzés is megoldás lehet a közterhek csökkentésére, de ekkor tényleg nem lehet több a munkavégzés havi 1 óránál. Ez esetben a minimálbér egy napra eső részét munkabérként kell kifizetni. A nyugellátásban részesülő munkabéréből le kell vonni

– a 16 százalék személyi jövedelemadó-előleget,

– a 10 százalék nyugdíjjárulékot és

– a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot.

Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban dolgozik, akkor a munkabéréből le kell vonni a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, de csak akkor, ha a nyugdíjának folyósítása szünetel.

A munkaviszonyban dolgozó nyugdíjas után is meg kell fizetnie a munkáltatónak

– 27 százalék szociális hozzájárulási adót és

– 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást.

A szociális hozzájárulási adónál figyelembe kell venni azt is, hogy 55 év feletti munkavállalónál a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezménnyel élhet. A foglalkoztató legfeljebb 100 000 forint után 14,5 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezményt részmunkaidős foglalkoztatás esetén a teljes munkaidőhöz viszonyított arányban csökkenteni kell. (Megjegyzés: a minimálbér 2015-ben havi 105 000 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig havi 122 000 forint a garantált bérminimum; középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.)