Rokkantság, rehabilitáció: kinek jár ellátás 2012-ben?

Megosztás Tetszik

Ki számít rehabilitálhatónak, s kinek, milyen feltételek esetén jár a rehabilitációs ellátás, s kinek rokkantsági ellátás 2012-ben?

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosult az,

 akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű

 aki a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 napon át biztosított volt,
( Az 1095 nap biztosítási időbe be kell számítani:
-   a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
- a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék,  egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
- az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az gyezményben részes államban biztosításban töltött időt.)

A fentiektől eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
- aki iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a  kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított  volt, vagy
- aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban, vagy az egészségkárosodott személyek szociális  járadékaiban részesült. )

 aki keresőtevékenységet nem végez és
 aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

A megváltozott munkaképességű személy ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:

- rehabilitációs ellátás, vagy
- rokkantsági ellátás.

A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy

- rehabilitálható, ezen belül

 *  foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
 *  tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
-  rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
 * egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
 * egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
 *  kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
* egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.

Rehabilitációs ellátás

A rehabilitálható, megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult.

A rehabilitációs ellátás keretében a megváltozott munkaképességű személy

- a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében szükséges szolgáltatásokra (rehabilitációs szolgáltatás), valamint
-  pénzbeli ellátásra ( rehabilitációs pénzbeli ellátás)
jogosult.

A rehabilitációs ellátásban részesülő személy a rehabilitációs hatósággal történő együttműködésre köteles, amelynek keretében teljesíti a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeket.

A rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, legfeljebb azonban a folyósítás kezdetétől számított 3 évre.

A rehabilitációs ellátás időtartama meghosszabbodik a keresőképtelenség időtartamával. A rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén a keresőképtelenségére tekintettel – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak szerint – táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
(A rehabilitációs ellátás időtartama ezen időtartammal meghosszabbítható).

Nem jár a rehabilitációs pénzbeli ellátás arra az időtartamra tekintettel, amikor az ellátott keresőtevékenységet végez, közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy keresőképtelen. Erre az időtartamra folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni.

A rehabilitációs pénzbeli ellátás havi összege annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek,

- akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka,

- aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka.

(havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia időszakban nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege azzal, hogy az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban szerzett nettó keresetet, jövedelmet is – a jogosult nyilatkozata, vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – figyelembe kell venni).

Az ellátás évenkénti emelése a nyugellátással azonos mértékben történik.

Rokkantsági ellátás

A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

A rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napját megelőző hatodik hónap első napjától állapítható meg.

Amennyiben a rokkantsági ellátásra jogosult az előzőekben meghatározott napon rendszeres pénzellátásban részesül, az ellátás a rendszeres pénzellátás megszüntetésének napját követő naptól állapítható meg.

A rokkantsági ellátás összege
- egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállitható, azonban foglalkozási rehabilitációja nem javasolt esetben a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka, de legfeljebb a minimálbér 45 százaléka,

- egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban foglalkozási rehabilitációja nem javasolt esetben a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

- kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható  esetben a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka,

- egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes  esetben a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka.

Az ellátás évenkénti emelése a nyugellátással azonos mértékben történik ez esetben is.