hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kedvezményes nyugdíj férfiaknak is

  • dr. Kéri Ádám

Népszavazás dönthet a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásáról. Cikkünk bemutatja az előzményeket és a jogi érveket.

Előzmények

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. tv. 2011. január 1. napján hatályba lépő módosítása kimondta, hogy öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy az életkori feltételtől független nyugdíjjogosultság a férfiak számára nem biztosított, a módosítás folyamatos kritikák középpontjában áll. Jelenleg egy országos népszavazási kezdeményezés is támadja a hatályos szabályozást.

A népszavazási kérdés, mely a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából benyújtásra került, így szól: „Egyetért e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a nyugdíjszabályok megfelelő módosításával a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1. napjától a férfiak számára is lehetővé tegye Magyarországon a nők számára biztosított kedvezményekkel történő nyugdíjba vonulás lehetőségét.” A kérdés hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság elutasította. Döntésében arra hivatkozott, hogy a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, tiltott kérdéskört tartalmaz (költségvetés), valamint az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, hiszen az Alaptörvény tartalmaz egy felhatalmazó rendelkezést.

A kezdeményező a döntéssel szemben jogorvoslattal élt. A Kúria 2015. június 30. napján közzétett végzésében a Nemzeti Választási Bizottság 83/2015. sz. határozatát megváltoztatta, azaz úgy vélte, hogy népszavazás alkalmával az állampolgárok megítélésére bízható az a kérdés, hogy a nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségét a jogalkotó a férfiak számára is biztosítsa-e.

A népszavazás alóli kivételeket szűkítően kell értelmezni

A Kúria korábbi gyakorlatával összhangban megállapította, hogy nem minden kérdés, aminek költségvetési kihatása van, tartozik bele a tiltott tárgykörök halmazába, amely így végtelen hosszúságú lenne. A népszavazás így csupán akkor tiltott, ha a hatályos költségvetési törvény tartalmát közvetlenül érinti, avagy a kérdés arra irányul, hogy a választópolgár pontosan határozza meg a jövőbeli költségvetési törvény valamely kiadását. A Kúria megítélése szerint a kérdés nem érinti a járulékfizetési kötelezettség tartalmát, annak módját vagy mértékét és nem érinti a nyugdíjalap, illetve a nyugdíjak mértékének megállapítását sem. Az a hivatkozás pedig, miszerint az Alaptörvény XIX. cikkének (4) bekezdése legitimmálja a nők pozitív megkülönböztetését, nem jelenti azt, hogy ez állami kötelezettséget is jelentene. Az előnyben részesítés ugyanis nem alkotmányos jog, csupán egy jogalkotói lehetőség. Az Alaptörvény egyebekben a pozitív diszkrimináció pontos módját sem írja elő.

Az Országos Választási Bizottság döntésében arra is hivatkozott, miszerint a feltett kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének. Ezzel összefüggésben a Kúria rámutatott, hogy az egyértelműség követelménye nem azt jelenti, hogy a választópolgárnak a kérdés valamennyi pénzügyi, gazdasági következményét ismernie kellene. Ez a feltétel ugyanis egyetlen népszavazás esetén nem lenne biztosítható (lásd szociális népszavazás, EU-csatlakozás). Ezen követelmény pusztán azt írja elő, hogy a választópolgárnak át kell látnia a kérdés lényegét, érdemét és jelentőségét azért, hogy tudatosan, átgondoltan tudja leadni a szavazatát. Ennek a másik aspektusa pedig az, hogy az Országgyűlést olyan helyzetbe kell hozni, hogy meg tudja határozni pontosan, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, valamint az milyen terjedelmű.

A Kúria megítélése szerint a nyugdíjba vonulás vitatott szabályai azonban a választópolgárok előtt is jól ismertek, hiszen rég óta vita tárgya. Az egyértelműségi teszten ugyanakkor nem bukott el a XII. kerületi Önkormányzat Normafa átalakításával összefüggésben kezdeményezett helyi népszavazása. A helyi választási bizottság ugyanis nem tartotta aggályosnak az egyértelműség követelménye szempontjából annak a kérdésnek a feltételét, miszerint „Egyetért-e Ön a Normafa területének helyreállításával a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2015. (I. 27.) számú határozatában foglaltak szerint?”. A helyi népszavazás a XII. kerületben a megjelentek számára tekintettel lett érvénytelen. Kérdéses persze, hogy a résztvevők közül hányan voltak tisztában a hivatkozott rendelet tartalmával, illetve annak következményeivel.

Nyugdíjkorhatárnál nem tiltott az EU-ban a nemi alapú megkülönböztetés

Az Európai Unió egyik alapelve a hátrányos megkülönböztetés tilalma, mely mind az alapító szerződésekben, mind pedig a közösségi irányelvekben megjelenik. A Tanács 2004/113/EK irányelve az áruk-szolgáltatások területén tiltja meg a hátrányos megkülönböztetés alkalmazását. Ennek 5. cikke kizárja a nemi alapon történő biztosításmatematikai tényezők figyelembe vételét, mely a hölgyek kedvező biztosítási díjszabásának is útját állja (lásd életbiztosítások). A kereskedelem, a nyugellátás, valamint a szociális biztonság területei azonban nem azonosak szabályozás szempontjából. Továbbra is hatályban van ugyanis a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról szóló 79/7/EGK irányelv, mely a betegség, rokkantság, idős kor, munkahelyi balesetek, valamint munkanélküliség területeit fedi le és ezen területek vonatkozásában speciális szabályokat tartalmaz. Az irányelv 7. cikke kimondja, hogy a tagállamok a nyugdíjkorhatár vonatkozásában kizárhatják az irányelv alkalmazását. Hasonlóképpen kedvezmények nyújthatóak nemi alapon azon személyeknek, akik gyermeket neveltek.

A kérdés (eltérő korban történő nyugdíjba vonulás, eltérő feltételek) az Európai Unió Bíróságát is megjárta. A C-401/11.sz. ügyben a felperes azt sérelmezte, hogy a nyugdíjjogosultságra előírt életkor a férfiak vonatkozásában eltérően kerül meghatározásra, valamint a jogosultság a felnevelt gyermekek számától is függ. A Bíróság rámutatott arra, hogy a szociális direktíva 7. cikkelye továbbra is érvényes. Az adott ügyben az életkori megkülönböztetést csupán azért tartotta mégis a közösségi jogba ütközőnek, mivel a jogvita a korkedvezményes nyugdíjazás kérdését érintette a mezőgazdasági szektorban. A szabályozás célja pedig a mezőgazdasági üzemek életképességének a és nem a 79/7/EGK irányelv által szabályozott szociális juttatás biztosítása volt. Ennek megfelelően a közösségi joganyag általános szabályait tartotta alkalmazandónak, mely azonos helyzetben lévő személyek között a nemi alapú megkülönböztetést kizárólag súlyos indok fennállása esetén tartja elfogadhatónak.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész értékvesztése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szoftverlicencek adásvétele

Pölöskei Pálné

adószakértő

Nyílt végű lízing – előtörlesztés

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink