Így lehet biztosított munkavégzés nélkül

Megosztás Tetszik

A biztosítotti jogviszony járulékfizetésen alapul, ami a munkavégzésért fizetett keresethez kötődik. Bemutatunk egy olyan jogviszonyt, ami munkavégzés és járulékfizetés nélkül is megalapozza a biztosítotti jogviszonyt.

A munka törvénykönyve a munkavégzés számos formájáról szól, így például külön rendelkezik az alkalmi munkavállalásról, a távmunkáról, a munkaerő-kölcsönzésről és a behívás alapján történő munkavégzésről.

Ez utóbbi munkaviszony részmunkaidős foglalkoztatás esetén valósulhat meg. Ha a foglalkoztatásra munkaidőkeretben kerülne sor, akkor a munkaidőkeret tartama a 4 hónapot nem haladhatja meg.

Akkor kerülhet sor a behívás alapján történő munkavégzésre, ha a munkáltató a munkavállalót maximum napi 6 órában foglalkoztatja, és a munkavállaló a munkakörébe tartozó feladatokat esedékességhez igazodva látja el. Azaz a munkavállaló akkor dolgozik, ha a munkáltató behívja munkavégzésre. A munkáltatónak a munkavégzés időpontját legalább 3 nappal előre kell közölnie a munkavállalóval.

Kérdésként merül fel, hogy miként alakul a biztosítási jogviszony a két behívás közötti időszakban, amikor a munkavállaló nem végez munkát, és díjazásban sem részesül?

Ezt a kérdést az 1997. évi LXXX. törvény külön nem szabályozza. Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló 2015. évi törvényjavaslatba sem került be olyan szabály, amely erre a különleges foglalkoztatásra kitérne.

Jogi szabályozás hiányában a NAV kiadott egy tájékoztatót, amelyben az alábbiak szerint rendelkezik a biztosítási jogviszonyra vonatkozóan:

„1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony, amit a ’T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. A behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása.” *

Mindezek alapján a biztosítási jogviszony akkor is fennáll, ha nem kerül sor a munkavállaló behívására, azaz a munkavállaló nem végez munkát.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a behívásra épülő munkaviszonyban foglalkoztatott személy csak akkor fizet járulékot, ha van ezen tevékenységből jövedelme. Amikor nem dolgozik, akkor semmilyen járulék megfizetésére nem kerül sor, azaz 6810 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot sem kell fizetnie.

*forrás: http://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/biztositasi_jogviszoy_elbiralasa.html