hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Igazságos és méltányos nyugdíjrendszer: kinek, mit jelent?

  • MTI/Adózóna
2

Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakításához szükséges intézkedésekről vitáztak kedden délután az országgyűlési képviselők.

hirdetés
hirdetés

EMMI: biztonságos és kiszámítható a nyugdíjrendszer

Méltányos és igazságos nyugdíjrendszer működik, ami hosszú távon is biztonságos, stabilitást garantál és kiszámítható – szögezte le Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a nyugdíjrendszerről szóló, az ellenzék által kezdeményezett parlamenti vitanapon. A védett kor bevezetésével biztonságos és kiszámítható jövőt igyekezett garantálni kormányzat 2010 után már az 55 év felettieknek is; erre 183 milliárd forintot fordított.   

A kormány vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét – emlékeztetett Rétvári –, és ezt meg is tartotta, a juttatásokat több mint 23 százalékkal emelte 2010 óta, azok vásárlóértékét pedig 9,5 százalékkal, vagyis egytizedével. Az államtitkár meglátása szerint mindezt úgy tette a kabinet, hogy közben a nyugdíjkassza egyensúlyát is megőrizte. 

Az átlagnyugdíj jelenleg 112 ezer forint – mutatott rá Rétvári, hangsúlyozva: a nyugdíjba vonulás egyre kevésbé jelenti az elszegényedést. Míg a szocialisták kormányzása alatt az embereknek a nyugdíjazásuk után a korábbi jövedelmük mintegy 54 százalékából kellett gazdálkodniuk, jelenleg annak 67 százalékát kapják meg. Az államtitkár kitért a Nők 40 programra is, amellyel eddig 194 ezren éltek.

Felhívta a figyelmet emellett arra is, hogy nemcsak az idősek bevételeit növelte a kormány, hanem a kiadásaikat is csökkentette. Míg korábban a jövedelmük több mint 20 százalékát vitte el a rezsi, annak csökkentése után már alig több mint a 17 százalékát, amellyel – állítása szerint – háztartásonként csaknem százezer forintot spórolnak a nyugdíjasok. 

Rétvári emlékeztetett arra, hogy amikor a szocialisták elvettek egyhavi nyugdíjat minden magyar nyugdíjastól, érintetlenül hagyták a közműszolgáltatók garantált 8 százalékos luxusprofitját, amelyet azok kivittek az országból.

Az egészségügyről szólva kiemelte: véleménye szerint a szocialisták távol akarták tartani a nyugdíjasokat az ellátórendszertől a kórházi napidíjjal és a vizitdíjjal, a jelenlegi kormány azonban minden területen igyekezett előrelépni. Ide sorolta a gyógyszertámogatást, ahonnan a szocialisták 60 milliárd forintot vettek el.

A jelenlegi kormány bevezette a vaklicit rendszerét, ami 7,5 milliárd forintos megtakarítást jelentett a betegek és a költségvetés számára. Nyolcvan gyógyszer lett olcsóbb, 2010 óta több mint 50 százalékkal – mutatott rá az államtitkár, a legnagyobb áresések között említve egy koleszterincsökkentőt, amelynek ára több mint 1000 forintról kevesebb, mint 100 forintra mérséklődött.

A jelenlegi kabinet megduplázta a házi segítségnyújtásban dolgozók számát. Új elemként bevezették az Erzsébet-programot, amelynek előnyeiből 210 ezer nyugdíjas részesült.

Közölte: 2010-ben meggyengült a nyugdíjrendszer, a Bajnai-kormány 357 milliárd forintos hiánnyal adta át a kasszát, holott megszorításokat is végrehajtottak. "Jött egy brüsszeli utasítás, hogy vegyenek el egyhavi nyugdíjat, és amit Brüsszel kért vagy az IMF, azt rögtön, kritika nélkül végrehajtották" – fogalmazott.

Rétvári szólt arról is, hogy a szocialisták kormányzásaik alatt mindig elindultak a nyugdíjak megadóztatása irányába. Emlékeztetett, hogy a szocialisták is botránynak nevezték, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, de kormányzásuk alatt azt is hangoztatták, hogy a differenciált nyugdíjemelés ékverés a nyugdíjasok között. Felsorolta azon jobbikos képviselők nevét is, akik nem szavazták meg a Nők 40 programot.

Közölte: ha az ország jövője jó gazdaságpolitikán alapul, annak előbb-utóbb a nyugdíjasok is előnyét élvezik. A jövő évi büdzsé az első olyan költségvetés, amely több mint 32 milliárd forintnyi nyugdíjprémiumot tartalmaz – hangsúlyozta az államtitkár.

A kormánypárti felszólalók támogató hozzászólásai, az ellenzékiek éles kritikája mellett folytatta a vitát az Országgyűlés.

Fidesz: a nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a Fidesz-KDNP-re

Selmeczi Gabriella, a Fidesz vezérszónoka a család fontosságát és az idősebb generációk megbecsülését hangoztatta felszólalásában. Mint mondta, számos intézkedést hozott a jelenlegi kormány annak érdekében, hogy az érintettek biztonságban tudják tölteni nyugdíjas éveiket.

A kormánypárti politikus szerint 2010-ben tragikus állapotban volt a gazdaság, a nyugdíjkasszából pedig minden harmadik forint hiányzott. Ezt sikerült egyensúlyba hozni – tette hozzá, jelezve: több más tényező is hatással volt a nyugdíjasok életére. Példaként hozta a rezsicsökkentést és az élelmiszeráfa csökkentését, továbbá a családtámogatási rendszer egyes elemeit.

Selmeczi Gabriella szóvá tette, hogy a 2010 előtti kormány extra profitot garantált a külföldi energiaszolgáltatóknak és nem törődött az emberek költségeivel, ehelyett két tucatszor emelt rezsidíjakat.

A fideszes politikus pozitívumként értékelte, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehetnek, és be tudnak segíteni a gyermeknevelésbe. Emellett üdvözölte, hogy a nyugdíjprémium révén a nyugdíjasok is részesülnek a gazdasági növekedésből.

Kiemelte, hogy az Erzsébet program az üdülésben, a munkahelyvédelmi akcióterv pedig a nyugdíj előtt állók foglalkoztatásában járt látványos eredményekkel, emellett a parlament a jövő héten szavaz a nyugdíjas szövetkezetekről, amelyekben az érintettek rugalmasan, a nyugdíjfolyósítást nem befolyásoló módon vállalhatnak munkát.

Ezzel szemben az MSZP megadóztatta a munkavégzést, elvette a 13. havi nyugdíjat, vizitdíjat és kórházi napidíjat akart bevezetni – sorolta.   

MSZP: az egész nyugdíjrendszert újra kell gondolni

Az MSZP bevezetné a korhatár előtti nyugdíjat, felülvizsgálná a megváltozott munkaképességűekre vonatkozó rendelkezéseket, az öregségi nyugdíjat a duplájára emelné, és korrekciós programot indítana a nyugdíjak felzárkóztatása érdekében. Korózs Lajos, az MSZP vezérszónoka igazságos és méltányos nyugdíjrendszer kialakítását sürgette. Szerinte a korábbi jövedelmet egy bizonyos szintig biztosítani kell, és meg kell óvni az embereket az elszegényedéstől, a kormány azonban a nyugdíjrendszer "több lábát is kirúgta".

Szóvá tette a korábbi társadalombiztosítási rendszer átalakítását, s szerinte a Fidesz azt üzeni, hogy nincs szükség a területnek elkülönült igazgatási rendszerre. Bírálta a magánnyugdíj-pénztári rendszert érintő változásokat is.

Az ellenzéki politikus úgy vélte, ha nem fordul meg a helyzet, akkor a felosztó-kirovó rendszert egy erős szociális támogatási rendszerrel kell kiegészíteni, "jelentős újraszövésre szorul a szociális háló".

Az MSZP politikusa azt is mondta: nőtt a 65 év felettiek szegénysége, sokaknak ma is gondot okoz a rezsi és a gyógyszerek kifizetése. Nem lehet tolerálni, hogy a 2,7 millió nyugdíjasból 1 millió nem kapja meg a létminimum összegét sem – jelentette ki.

Korózs Lajos beavatkozást sürgetett az idősotthonokra vonatkozóan is, bírálva, hogy magas a belépési és térítési díj.

KDNP: a gazdaság- és nyugdíjpolitika csak együttműködésen alapulhat

Hollik István (KDNP) szerint is akkor jó a mindenkori nyugdíjrendszer, ha igazságos és méltányos. Azon külső körülményeket vette számba, amelyek meghatározzák a kormányok mozgásterét ennek kialakításában: ide sorolta az ország gazdasági állapotát. Ha az stabil vagy növekvő, annak a nyugdíjasok is haszonélvezői - mutatott rá.

Nem elhanyagolható azonban a foglalkoztatottak száma sem – hangsúlyozta –, hiszen a felosztó-kirovó rendszerben a munkavállalók befizetéseitől függ a nyugdíjkassza nagysága. Említést tett még a költségvetés állapotáról is, mondván: ha az ország pénzügyei stabilak, az a nyugdíjasok számára is kiszámíthatóságot jelent.

A nyugdíjasok 2002 és 2010 között azt tapasztalhatták, hogy bár a világgazdaságban pénzbőség volt, Európa gazdasági motorjai még nem fulladtak ki, Magyarország számtalan alkalommal alulmúlta az unió növekedési átlagát. Ez alatt a nyolc év alatt 200 ezer ember veszítette el a munkáját, de a költségvetés állapota volt talán a legtragikusabb – fogalmazott.

A kormány ilyenkor nem tud mit csinálni, hozzá kell nyúlnia a nyugdíjellátásokhoz: négy százalékkal csökkentették négy év alatt a járadék reálértékét, majd a kezdő nyugdíjak értékét is mérsékelték – elevenítette fel a szocialista kormányok döntéseit, amelyek miatt hiteltelennek ítélte a baloldal ígéretét a 13. havi nyugdíj visszaállítására.

A jelenlegi kormányzat teljesen más politikát hirdetett: gazdaság- és nyugdíjpolitikát csak együttműködésre lehet alapozni szerintük, ezért állapodott meg a kabinet a nyugdíjasszervezetekkel a járadékok vásárlóértékének megóvására.

A Jobbik minden szava hiteltelen a nyugdíjak esetében – jelentette ki Hollik, emlékeztetve, az ellenzéki párt képviselői nem szavazták meg a Nők 40 programot.

Jobbik: differenciált emelésre és a bérunió megvalósítására van szükség

Sneider Tamás (Jobbik) közölte: Hollik István hazudott, hiszen a Jobbik csak tartózkodott azon a szavazáson, amely a negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulás lehetőségéről szólt a nők számára.

Bírálta a kormányzatot, amiért szociális hozzájárulási adót vezetett be, mert a nyugdíjjárulék adóvá alakításával szerinte azt biztosították, hogy az összeg bármire elkölthető, azt nem kell odaadni az időseknek, amellyel – állítása szerint – csak tavaly 600 milliárd forinttal rövidítették meg őket. Az adó visszaminősítését szorgalmazta járulékká.

Amikor a Jobbik bérunióról beszél, azt is mondja: a nyugdíjakat is fel kell zárkóztatni az uniós szintre – hangsúlyozta, hozzátéve: 2009-ben még a GDP 11 százalékát költötte a nyugdíjrendszerre az ország, ma már csak a 9 százalékát, holott az uniós átlag 13 százalék. De a mesterségesen alacsonyan tartott bérek is az igen alacsony nyugdíjakhoz vezettek – mutatott rá.

Jelenleg 60 ezer forint a nyugdíja annak, akik minimálbérre volt bejelentve, de például az egész életükben alacsony bérekkel megalázott ápolónők akár éhen is halhatnak, ha nyugdíjba mennek – fogalmazott, hangsúlyozva: 650 ezer nyugdíjas él kevesebb, mint 100 ezer forintos járadékból.

Mindezek miatt differenciált nyugdíjemelést szorgalmazott, mert – mint mondta – a legmagasabb nyugdíjak ma már 2 millió forint felett vannak. Ez lenne igazságos? – tette fel a kérdést.

Az ellátás minőségéről szólva kijelentette: 28 ezren várnak arra, hogy bekerülhessenek az idősellátásba, a Jobbik ezért idősotthon-építési, férőhely-bővítési programot indítana. A házi gondozásról szólva azt mondta: egyre nehezebben viselik el a terhet az alulfizetett szociális dolgozók.

Közölte azt is: pártja továbbra is kiáll azért, hogy a férfiak is nyugdíjba vonulhassanak 40 évnyi munkaviszony után.

LMP: nincs garancia az időskori elszegényedés ellen

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka leszögezte: a nyugdíjrendszer átalakításra szorul, és noha lenne pénz a javítására, azt ellopják vagy olyanoknak adják, akiknek kevésbé van rá szükségük.

Ismertette, hogy miközben az átlagnyugdíj 123 ezer forint, 71 ezer olyan nyugdíjas van, aki 50 ezer forint alatti juttatást kap. A kormány nem ad garanciát az időskori elszegényedés ellen – értékelt, szóvá téve azt is, hogy a nők jövedelemhátránya a nyugdíjban is megmutatkozik.

Az ellenzéki politikus szerint a nyugdíjak nem őrizték meg vásárlóértéküket, mert nem az ő fogyasztói kosaruk szerinti infláció szerint számolt a kormány, amelyben súlyozottan figyelembe kellett volna venni például a gyógyszerkiadásokat.

Nem tesznek a kisnyugdíjasokért sem, s nem hozzák előre a nyugdíjkorrekció kifizetését – tette hozzá, bírálva azt is, hogy az alacsony nyugdíjak konzerválják a szegénységet.

Schmuck Erzsébet szóvá tette a korengedményes nyugdíj és a szociális segélyezés rendszerének átalakítását, s szerinte a kormány ellehetetlenítette a nyugdíjasok munkavállalását is. Meglátása szerint a nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény azt szolgálja, hogy olcsó munkaerő álljon rendelkezésre vagy uniós támogatásokat lehessen "lenyúlni".

Az LMP képviselője az öngondoskodás elleni lépésnek tartotta, hogy elvették a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket és magasabb adó terheli az előtakarékossági formákat.

Fidesz kontra MSZP

Csöbör Katalin (Fidesz) sikeresnek ítélte a nyugdíjrendszer működését, amelynek szavai szerint a józan ész az alapja. A kormány olyan stabil és megbízható rendszert alakított ki, amely nem termeli újra az államadósságot, nem hitelre, hanem a gazdaság eredményeire alapoz.

A kormánypárti politikus ezzel szembeállította, hogy a szocialisták 2002-ben „a csillagos eget is megígérték”, hogy nyerjenek a választáson, aztán meglepte őket az összeomlás, ami miatt 20 milliárd euró hitelt kellett felvenni.

A Jobbik férfiak 40 év utáni nyugdíját érintő felvetését opportunizmusnak nevezte; szerinte a párt elvtelenül elfújja bárki nótáját, becsapta szavazóit és egy félszocialista-félliberális párt lett.

Varga László (MSZP) szerint a kormány a jövő nyugdíjainak jelentős szeletét vette el, amikor „szétverte” a magánnyugdíj-pénztári rendszert, és háromezer-milliárd forint megtakarítást élt fel.

Szóvá tette azt is, hogy az 5 százalékos áfakulcs csak a termékek szűk körére vonatkozik.

Emlékeztetett: 13. havi nyugdíj csak a szocialista kormány alatt járt, azt a válság miatt kellett felfüggeszteniük, azonban lenne forrás újra megadni azt, egyebek mellett a propagandaköltések, az MVM-es szponzoráció vagy a köztévé forrásaiból.

Az MSZP-s képviselő bírálta a korhatár előtti nyugdíjlehetőség megszüntetését és a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokat. Számításai szerint 2012 óta 100 milliárd forint nagyságrendű forrást vontak ki a területről, és méltatlanul elbántak például a bányászokkal.

Igazságot kell tenni – jelentette ki, a rokkantsági nyugdíjról szóló rendelkezések felülvizsgálatát is sürgetve.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, ünnepi akciónkban 25%-os HVG Könyvkupont kap, ezen kívül részt vesz a sorsoláson, ahol 10 db 10.000 forint értékű Douglas vásárlási utalványt, 10 db tea csomagot (tea válogatás és A nagy teakönyv), valamint 10 db csokoládé csomagot (csokoládé válogatás és a Csokoládémánia című könyv) sorsolunk ki! Az akció feltételei a 2017. augusztus 15-étől szeptember 28-áig megrendelt, és 2017. október 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.

Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek neve és regisztrációs száma a befizetés után kiküldött számlán lesz feltüntetve.


Hozzászólások (2)

adr.

A NYUFIG megszünésével ill. a VIII kerületi Kormányhivatlba beolvadásával (Külföldi és kork ellátások)az eredeti tervek szerint semminek még a személyeknek sem szabadott volna változnia. Most senkit nem lehet találni a régiek közül és átköltöztek a Visegrádi utcába. A nk-i .már megállapitott nyugdijak aktiválása a Brexit és a nyelvtudás hiánya miatt is gondolom akadozik. A külföldi biztositók ezért közvetlenre vették a kapcsolatot az uniós megállapodások szerinti biztositottakkal, Kiderült nem küldik meg a formanyomtatványokat nekik, és a jelenleg érvényes bankszámlaszámokat se! 5 hónapos utalási hátralékban vannak és senkit sem érdekel? A szolgáltatásokat fékezik, a telefonokat nem veszik fel az e mail- ekre nem válaaszolnak vagy elutasitják hogy küldd be papiralapon (nyomtasd ki?) Mi ez uraim? Mi közöm a Brexithez és az angol választásokhoz a meghekkelt portálokhoz?

GITTA33

Én 31 évet dolgoztam le 3 gyermekemet szinte egyedül neveltem fel özvegyen,gyermekekre kaptam 3 évet igy lett 34 évem.4 nap hiányzott a 34 évből és még ebbe is belekötöttek,vagyis nem akarták megadni azt az évet.meg kellett találni a módját hogy legyen leigazolt a 4 napom ez 7 évvel ez előtt volt,tehát hiányzott 4 évem igy levontak 25%-kot és 47.000.-ft nyugdíjat kaptam,persze azóta emelkedett,DE a megélhetésemre mint egyedül álló ember arra elég hogy nem halok éhen kicsi garzon lakás rezsije,víz kenyér.segély sincs csak évente egyszer 15.000.-ft a Nyugdíjintézettől.nagyjából az a korosztály vagyok, hogy 50.év felett csak 4 órában vagy be sem jelentettek,mert a munkaadónak így volt jó!!! én örültem hogy ennivalóra jut!EZ AZ ÖSSZES A KORMÁNY HIBÁLYA,nem teremtett megfelelő munkahelyeket!és a munkaügyi jogot igen rendbe kellett volna tenni!!!Sajnos a kormány most sem a népet és az országot szolgálja, a maguk vagyonosodását és a többi párt hibáit keresik,azhelyett hogy tennék a valós dolgukat.ÉN MINT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR A TÖBBI NYUGDÍJASSAL MÉLYEN SÉRTVE ÉRZEM MAGAMAT HOGY NEM TUDOK A NYUGDIJAMBÓL MEGÉLNI MÉG SZOLIDAN SEM!!! és ez nem az én hibám,volták 31 évig a nyugdijjáradékot,annak mennyi kamata lenne ennyi év alatt.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Pénztárgép-kötelezettség

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Villanyszerelési tevékenység bejelentése

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Erdőgazdálkodó – telephely

Szipszer Tamás

adószakértő

2017 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X