Házastárs kontra élettárs: kinek, milyen ellátás jár?

Megosztás Tetszik

A társadalombiztosítási és szociális ellátások tekintetében nem egyszer jelentősen különbözik a házastárs és az élettárs pozíciója. A következőkben néhány ezzel kapcsolatos jellemző élethelyzetet és alkalmazandó szabályt tekintünk át.

Bár sokan azt gondolják, hogy a jogalkotónak és alkalmazónak sincs semmi köze hozzá, hogy ki kivel és hogyan (házastársként vagy élettársi kapcsolatban, avagy mindezek nélkül) él együtt. Erről alkotott általános véleményünk világnézeti (értékrendi) kérdés, viszont ha a jogszabályokat nézzük, akkor valamiféle „rendnek” e tekintetben is léteznie kell. Igaz ez a társadalombiztosítási és szociális szabályok vonatkozásában is. Annál is inkább, mert ezek egyrészt hozzátartozói jogon is megállapíthatnak ellátást, míg az egyedülállónak minősülő személyeket pedig adott ellátások tekintetében pozitívan megkülönböztetik, nem is beszélve arról, amikor a jogosultságot az egy főre jutó jövedelem függvényében határozzák meg.  Márpedig ezen elvek csak akkor érvényesülhetnek, ha egzakt módon megállapítható az érintett személyek közötti kapcsolat.

Például nagyon sokan vannak, akik „anno” egyedülállóként igényeltek családi pótlékot, majd élethelyzetük megváltozásával, özvegyi nyugdíjat igényelnek elhunyt élettársuk után. A kettő értelemszerűen kizárná egymást, de a napi gyakorlatban nem egyszer mégis megesik.

Ennyire azonban ne szaladjunk előre, elsődlegesen azzal foglalkozzunk, hogy mennyiben különbözik a házastárs vagy az élettárs pozíciója a társadalombiztosítási és szociális ellátások tekintetében.

De kit is kell élettársnak tekinteni?