hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Figyelem, kedvezően változnak a gyed és a csed szabályai!

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

Több ponton módosítaná a kormány az egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvényeket. A változtatási javaslatok érintik a csecsemőgondozási díjra, a gyermekgondozási díjra, illetve a baleseti ellátásokra vonatkozó szabályokat. A tervezett változások zöme 2015. július 1-jétől, kisebb részük 2016. január 1-jétől lépne hatályba, ha azokat elfogadja az Országgyűlés.

Fogalmak pontosításai

A jövedelem eddigi meghatározása a pénzbeli ellátásokra vonatkozott, a baleseti ellátásra nem terjedt ki. A javaslat alapján azonban a baleseti táppénzre is érvényes lenne az alábbi szabály:

Jövedelem: a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem.

A szerződés szerinti havi jövedelem

– betegszabadságra jogosultak esetén a távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

– egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj.

A fenti esetekben felmerül a kérdés, hogy melyik hónapra, melyik időszakra számított távolléti díjat kell figyelembe venni? A módosítás erre a kérdésre adna pontos választ, és ezáltal egyértelművé válna a jogalkalmazás is. A javaslat alapján a fenti két esetben az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díjat kellene figyelembe venni.

Új kedvezményszabály

A törvényjavaslat indokolása tartalmazza, hogy a törvénymódosítás egyfajta új „kedvezményszabályt” hoz létre azon kismamák ellátásainak megállapítására, akik – a Gyed Extra intézkedéseinek hatására – az ellátás folyósítása mellett mennek vissza részmunkaidőben dolgozni. A módosítás célja, hogy egy újabb ellátás megállapításánál a magasabb naptári alap figyelembevételére legyen lehetőség.

Ez mind a csecsemőgondozási díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozna. Azaz, ha például a második gyermek a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az első gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási, illetve gyermekgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermekre járó csecsemőgondozási, illetve gyermekgondozási díj alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

Gyermekgondozási díj mértékére vonatkozó módosítás

A módosítás indokolásában olvasható, hogy más módon kell kiszámolni az ugyanazon gyermek után járó csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj alapját, így ennek következtében az ellátás a gyermekgondozási díj igénybevételekor lecsökken. A csökkenés a minimálbér kétszeresének 70 százalékát meghaladó csecsemőgondozási díj esetén áll elő, tekintettel a gyermekgondozási díjra vonatkozó felső határra. Erre tekintettel módosulna a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítási módja.

Foglalkozási betegség, üzemi baleset

A baleseti ellátások a foglalkozási megbetegedés, valamint az üzemi baleset esetén járnak. Az ehhez kapcsolódó meghatározások módosulnak a törvényjavaslat alapján. A hatályos szabály szerint a foglalkozási betegség az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett.

A foglalkozási megbetegedést a fentieknél részletesebben rendeleti szinten szabályozták. Ezt a rendelkezést magasabb szintre, az egészségbiztosítási törvénybe emelnék át. Mindezek alapján kibővülne a törvényben a foglalkozási betegség fogalma, mely szerint:

Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

A másik módosítás az üzemi balesetet érinti. A hatályos szabály alapján nem üzemi baleset az a baleset, amely kizárólag a sérült ittassága miatt következett be. Azaz, ha a sérült ittas volt, de ettől függetlenül következett be a baleset, például ült az íróasztalnál és ráesett a lámpa, akkor ez a baleset üzemi balesetnek minősül, és jár a baleseti ellátás.

A módosítás szerint csak akkor nem lenne üzemi baleset a baleset, ha az objektíven igazolt alkoholos befolyásoltság alatt – azaz nem az alkoholos befolyásoltság miatt – következett be.

Pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallása

Idén január elsejétől jogosult arra az egészségbiztosító, hogy ellenőrizze, a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem bevallására kötelezett személy, foglalkoztató eleget tett-e ezen kötelezettségének. A jogszabály azt írja elő, hogy az egészségbiztosító csak az ellenőrzési eljárása során jogosult ezen ellenőrzésre.

A módosítás kiterjesztené az ellenőrzési jogosultságot, mely szerint az egészségbiztosító akkor is jogosult ellenőrizni a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék bevallását, amikor a pénzbeli ellátás és a baleseti táppénz iránti kérelmet bírálja el.

2016. január 1-jétől módosuló szabályok

J
övő év elejétől megszűnne a gyermekgondozási díjnál a 60 napos várakozási idő. A hatályos szabály szerint ugyanis nem jár a gyermekgondozási díj, ha a gyermekgondozási díj első igénybevétele a gyermek egyéves kora után kezdődik, az első igénybevétel első napjától számított 60 napig, ha a jogosult bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat. Kivétel ez alól, ha az igénylő a gyermekre tekintettel csecsemőgondozási díjat vett igénybe, vagy a gyermekgondozási díjban részesülő meghal.

A módosítás indokolása szerint azért kerülne ki a törvényből a 60 napos várakozási idő, mert „ha a gyermek egyéves kora után az anya szeretne visszatérni a munkaerőpiacra, és az apa szeretné igénybe venni a gyermekgondozási díjat, a hatályos szabályok szerint erre csak 60 napos várakozás esetén van munka mellett lehetősége. Ez – a törvényjavaslat szerint – indokolatlan megszorítás, hiszen az apa járulékfizetéssel megalapozta az ellátás igénybevételét.

A törvényjavaslat szerint 2016. január 1-jétől úgy módosulnának a gyermekgondozási díj időtartamára vonatkozó szabályok, hogy– ikergyermekek kivételével – minden esetben a gyermek 2 éves koráig járna a gyermekgondozási díj.

Az indokolás alapján: „A 2010. évi kormányváltás előtt bevezetett szigorítás volt, hogy a szülést, illetve az ellátásra jogosultság megnyílását megelőző két éven belüli biztosítási jogviszony időtartamához igazították a gyermekgondozási díj folyósításának időtartamát. Így az ellátás a gyermek 2 éves koráig csak abban az esetben jár, ha a társadalombiztosítási jogviszonnyal megalapozott időtartam eléri a másfél évet. Társadalompolitikai okból és a bürokrácia csökkentése érdekében is indokolt, hogy a 365 nap társadalombiztosítási jogviszony megléte a gyermek 2 éves koráig alapozza meg az ellátásra való jogosultságot.”

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Elektromosautó-töltés elszámolása

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Közúti áruszállítás, fordított áfa

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink