Egyéni vállalkozó, kiküldött és katás tb-kötelezettségei

Megosztás Tetszik

Az utóbbi napokban többen is tettek fel járulékfizetéssel kapcsolatos kérdéseket. Dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértőnk ezekre adott válaszait gyűjtöttük össze.

Kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségét a továbbiakban a saját egyszemélyes kft.-jében szeretné teljesíteni. Milyen bejelentési kötelezettségem van a NAV felé? Eddig a kft.-nek nyilatkozott, hogy hol fizeti meg a járulékát.  

Az 1997. évi LXXX. törvény alapján: az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a járulékfizetési alsó határ után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti.

1558-as nyomtatvány 10. sora tartalmazza a következő nyilatkozatot, amit ki kell tölteni:

A társas vállalkozóként is biztosított egyéni vállalkozó nyilatkozata:

„10. sor: A tárgyévi időszakra nyilatkozom, hogy a járulékfizetési alsóhatár után történő járulékfizetési kötelezettségemet társas vállalkozóként teljesítem. Az erre szolgáló kódkockában jelölje „X”-szel, ha a 2015. évben legalább a járulékfizetési alsóhatár után történő járulékfizetési kötelezettségét társas vállalkozóként teljesíti. (Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt önellenőrzéssel változtatná meg.) A járulékok megfizetése akkor tekinthető a járulékfizetési alsóhatár után történő megfizetésnek, ha a nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér összegét, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszeresét eléri.”

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. § (1) e) bekezdésével kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy külföldi kiküldetés esetén a megelőző egy év munkaviszonynak, amely alapján a munkabér havi átlagos összegét megállapítják, a kiküldő munkáltatónál kell-e fennállnia?

Valóban nem egyértelmű a jogszabály. A 2011. évi CLVI. törvény ugyan nem írja elő, hogy a kiküldő munkáltatónál elért jövedelmet kell figyelembe venni, de abból indul ki, hogy mit is jelent a munkaszerződésben meghatározott alapbér kiküldetés esetén.

455. § e) pontja alapján a munkaszerződésben meghatározott alapbér az adott munkáltatónál fennálló alapbér, így én azon az állásponton vagyok, hogy a kiküldő munkáltatónál kiküldetést a megelőző egy évben elért megszerzett bért kell érteni, ennek hiányában a tárgyhavi alapbért. 

Egy társas vállalkozás (kft.) tagja, aki nem ügyvezető, csak tag a kft.-ben, helyesen jár-e el, ha egyéni vállalkozással is rendelkezik, és ott kata szerinti adózást választott, és saját maga után főállású katásként fizet? A tag semmilyen más jogviszonnyal nem rendelkezik, kizárólag az egyéni vállalkozása és a kft.-ben lévő tagsága van, utóbbiban a személyes közreműködésére tekintettel bruttó 10 ezer forint illet meg havonta tagi kivétként. Tudunk arról, hogy ha ügyvezető tag lenne a kft.-ben, akkor itt kellene megfizetnie maga után a teljes járulékot, nem viselkedhetne úgymond mellékállásúként a kft.-ben, hiába tölt ott kevesebb időt esetleg, mint az egyéni vállalkozásban. Emiatt merült fel a kérdés, hogy így a tag jogosan érezheti-e magát főállású kisadózónak, hogy nem ügyvezető a kft.-ben? Változna a kérdésemre adott válasza, ha elérné a kft.-ből származó juttatása a minimálbér 30 százalékát? Továbbra sem megbízási díjról, hanem tagi kivétről van szó.

A tagi kivét személyes közreműködésre tekintettel kerül kifizetésre, azaz a tag tagsági jogviszonyban áll, erre tekintettel társas vállalkozónak minősül. A kft.-ben ez esetben a minimális alapok után meg kell fizetni a tb közterheket (azaz a  nyugdíjjárulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér,  az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér/garantált bér másfélszerese, míg a 27 százalék szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bér 112,5 százaléka után kell megfizetni). Egyéni vállalkozóként ez esetben nem lesz főállású kisadózó, azaz az egyéni vállalkozásban 25 ezer forint tételes adót kell fizetni.

Nem lenne más a válaszom akkor sem, ha a minimálbér 30 százalékát kapná meg a tag a személyes közreműködésre tekintettel – írta szakértőnk –, hiszen nem munkaviszonyban, nem megbízási jogviszonyban, hanem tagsági jogviszonyban áll a tag.