Csapdahelyzetek: járulékfizetési kényszer

Megosztás Tetszik

Immár közel egy éve, hogy hatályba lépett a Tbj. (1997. évi LXXX. törvény) 4. § d) pontjának 5. alpontja, amely a bt., kkt. és a kft. vezető tisztségviselőinek társadalombiztosítási jogállását érinti), mégis még mindig sok vállalkozás „küzd” ennek hatásával. Konkrét példa, szakértői javaslattal.

Egy betéti társaság, melynek szolgálati nyugdíjas beltagja 2011-ben 0 forintos megbízási díjért látta el az üzletvezetői teendőket. A kültag heti társas vállalkozóként működött közre a társaságban, de heti 36 órás munkaviszonyára tekintettel járulékfizetési kötelezettség vele kapcsolatban sem merült fel. Tavaly decembertől viszont a kültag terhességi gyermekágyi segélyben részesült, majd ezt követően gyed-ben, mely ellátások mellett keresőtevékenységet folytatni nem szabad.

Tekintettel azonban arra, hogy a társaság rendszeres bevétellel rendelkezik, január 1-jétől a beltag is személyes közreműködést vállalt. Annál is inkább, mivel üzletvezetőként egyébként is társas vállalkozónak minősülne az említett jogszabályi változásoknak köszönhetően. Ráadásul biztosított társas vállalkozónak – hiszen szolgálati nyugdíja szolgálati járandósággá alakult át – ami egyben ezt is jelenti, hogy havonta legalább a minimálbér (a tevékenységi körre tekintettel 108 ezer forint)112,5 százaléka után terhelné a 27 szociális hozzájárulási adó, 150 százaléka után a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, illetve 100 százaléka után a 10 százalékos nyugdíjjárulék.

E meglehetősen tetemes kötelezettség elkerülése érdekében a beltag heti 36 órás határozott idejű munkaviszonyt létesített egy kft-vel 2012. december 31-éig. A kft ügyvezetőjével viszont megromlott a viszonya, minek következtében ezt a munkaviszonyt a társaság indoklás nélkül azonnali hatályú felmondással megszüntette.

Mi történt ezután?