Buktatók az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésében

Megosztás Tetszik

Az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó szabályok közismertek, gyakorlati alkalmazásuk azonban egyes esetekben problémát okoz. A következőkben néhány ilyen helyzetet próbálunk tisztázni.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 39. paragrafusának (2) bekezdése értelmében az a magánszemély köteles egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére, aki belföldinek minősül, biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll és egészségügyi szolgáltatásra ugyanezen törvény 16. paragrafus (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. paragrafus szerint sem jogosult.

Az említett körbe tartozó személynek tehát nincs más feladata, mint a 15T1011 számú adatbejelentő és változásbejelentő lap kitöltésével az állami adóhatóságnál bejelentkeznie az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése érdekében. (Feltétel, hogy az érintett megszakítás nélkül legalább egy bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezzen Magyarország területén.)

Gyakori felvetés, hogyan kell a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak, kisadózónak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie. A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó biztosítása – a szüneteltetés tartama alatt – értelemszerűen ugyancsak szünetel.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példákat is bemutatunk, hogy egyes esetekben hogyan kell kiszámítani a járulékfizetési kötelezettséget.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.