hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adószámos magánszemély: hova, mennyi járulékot fizet?

  • Adózóna

Hogyan kell teljesítenie a járulékfizetési kötelezettségét az adószámos magánszemélynek? Olvasói kérdésre szakértő válaszol.

hirdetés

Szellemi tevékenységet végző (oktatás) magánszemély adózó hogyan teljesíti a járulékfizetési kötelezettségét, ha rendszertelenül havonta 10-100 ezer forintig terjedően származik bevétele magánszemélyektől? Mi a helyzet akkor, ha kifizetőtől származik ugyanez a bevétel? Ekkor hogyan fizet járulékot?

Az a személy, aki adóköteles bevételszerző tevékenységet végez, és ennekérdekében önálló adószámmal rendelkezik (adószámos magánszemély), azonban nem minősül egyéni vállalkozónak, akkor a tevékenységének végzését megalapozó jogviszony alapján pl: megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján kell elbírálni a biztosítási kötelezettségét. A megbízási illetve a vállalkozási szerződés alapján, akkor lesz biztosított az adószámos magánszemély, ha járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. (Minimálbér: havi 93.000. forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 108 ezer forint.) 

Amennyiben a biztosítási jogviszony fennáll, akkor a biztosítottat be kell jelenteni a 12T1041-es nyomtatványon. Ezen bejelentésről, a járulékok levonásáról, megfizetéséről, bevallásáról és az adatszolgáltatásról a foglalkoztatónak kell intézkednie. Sem a Tbj, sem azt Art szabályai szerint nincs különbség abban, hogy a foglalkoztató illetve a kifizető magánszemély vagy egyéb szervezet.

Ha a díjazás összege megalapozza a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget, akkor járulékalapként az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett jövedelmet kell alapul venni. figyelembe venni. (A magánszemély bevételéből a nyilatkozat szerinti költséghányaddal csökkentett jövedelemrész.) Ezen jövedelem után 7 százalék egészségbiztosítási és 10 százalék nyugdíjjárulékot kell fizetni. A foglalkoztató továbbá 27 százalék szociális hozzájárulási adót fizet.

Ha a jövedelem nem éri el a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét, akkor nem keletkezik biztosítási jogviszony és ezáltal nem áll fenn a járulékfizetés sem. A foglalkoztatónak azonban ez esetben is meg kell fizetnie a 27 százalék szociális hozzájárulási adót.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, részt vesz a sorsoláson is, ahol két főre és két éjszakára szóló kupont nyerhet a veszprémi OLIVA Hotel & Étterembe, félpanziós ellátással! Az akció feltételei a 2016. december 1-jétől 2017. január 4-éig megrendelt, és 2017. január 17-éig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás



TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Digitális archiválás

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Családi gazdaság és kata

Lepsényi Mária

adószakértő

Eho 2017

Lepsényi Mária

adószakértő

2016 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X