hirdetés
További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szüneteltetés a vállalkozásnál – ezek a tb-vonzatok

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Akadnak olyan élethelyzetek, amikor nem szükséges a vállalkozói tevékenységet bejelentett módon szüneteltetni, mindössze a vállalkozásban történő személyes közreműködéstől kell tartózkodni. Mi a különbség a vállalkozás szüneteltetése, illetve a vállalkozásban történő személyes munkavégzés szüneteltetése között? Cikkünkből megtudhatja.

hirdetés
hirdetés
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 18. szakasza értelmében az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti.

A szüneteltetés tényét a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél kell megfelelő módon bejelenteni, ami az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzésre kerül.

A szüneteltetés alatt a vállalkozás nem folytathat tevékenységet, alkalmazottat nem foglalkoztathat.

Társadalombiztosítási szempontból a tevékenység szüneteltetésének legfontosabb „következménye”, hogy annak tartama alatt szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása is, tehát olyan, mintha nem is állna biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.

Semmilyen ellátás sem illeti meg, így táppénzre és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Sőt ez utóbbi esetében a 45 napos szabály sem alkalmazható, tehát a vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó az első naptól kötelezett a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére.

Ugyanakkor a vállalkozót nem terheli a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség, illetve mivel nem számolhat el kivétet, egyáltalán nincs társadalombiztosítással összefüggő kötelezettsége.

A tevékenységét szüneteltető egyéni ügyvéd, illetve a kamarai tagságát szüneteltető közjegyző, szabadalmi ügyvivő jogállása az említett vállalkozóéval megegyező.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen okai lehetnek a vállalkozói tevékenység szüneteltetésének, valamint hogy mikor mentesül az egyéni vállalkozó a havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség alól!

A teljes cikkhez előfizetőink illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő, garantáltan megkapja a HVG Extra Business és HVG Extra Pszichológia egy-egy számát, ezen kívül részt vehet a sorsoláson, amelyen wellnesshétvégét és Kern András zenés estjére nyerhet két jegyet! Az akció feltételei a 2018. április 26-tól 2018. május 31-ig megrendelt, és 2018. június 8-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!
hirdetés

Kérdések és válaszok

Nyílt végű pénzügyi lízing megszűnésekor társaságiadó-alap

Antretter Erzsébet

adószakértő, mérlegképes könyvelő

Niveus Consulting Group Kft.

Fejlesztési tartalék ingatlan

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Építőközösség adózása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2018 május
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X