hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Befuccsolt a vállalkozása, törölték az adószámát? Itt a válasz, mit kell tennie

  • adozona.hu

Mit tehet egy cégvezető, és mit kell kötelezően tenni, ha törlik a cége adószámát? Milyen formában folytathat ezt követően vállalkozói tevékenységet? Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk adott minden részletre kitérő választ.

Olvasónk a következő kérdésekre kért választ szakértőnktől:

–       Egy betéti társaság beltagja egyéni vállalkozó kíván lenni. Körülbelül két éve nem áll munkaviszonyban sehol, a bt. ezen időszak alatt nem működött, a könyvelést sem látták el, ezért a társaság adószámát szankciós jelleggel törölték 2013 júniusában. A beltag szeretné a céget megszüntetni, mi ilyenkor a teendő?
–       A cégbíróság az adószám törlését követően törli a céget bizonyos időt követően?
–       A be nem vallott, és meg nem fizetett mintegy 2 millió forint járulékteher megfizetése jelentős nehézséget jelentene a beltag számára. A bevallásokat ez esetben a törlés napjáig lehet benyújtani? A megszüntetés ilyenkor végelszámolásként működik, vagy speciális szabályozás alá esik?
–       Érdemes ezt az ügyet bolygatni és bevallások beadását követően megszüntetni a céget, vagy a cégbíróság megszünteti azt?
–       Ha megszünteti, akkor erre van valamilyen időkorlátja?
–       A törölt adószám miatt a beltag nem lehet öt évig – úgy tudom – gazdasági társaság tagja. Egyéni vállalkozó lehet, ezt nem zárják ki a rendelkezések?

Előzetesen meg kell jegyezni, hogy az adószám-törlés következményeire vonatkozó jogszabályi előírások nincsenek teljesen összhangban. A következő értelmezés ennek függvényében ítélendő meg – kezdi válaszát Pölöskei Pálné.

Az adószám-törlés feltételei és következményei, attól függően némileg eltérőek, hogy az adószám törlése az Art. 24/A. §-a vagy 24/B. §-a alapján történik. Az Art. 24/A. §-a alapján történő törlést megelőzi az adószám felfüggesztése, míg az Art. 24/B. §-a alapján történő törlésnél ez nem áll fenn. Az adóhatóságnak is eltérő a feladata. Az adószám felfüggesztésekor is – nemcsak a törlés jogerőre emelkedésekor – értesítenie kell a cégbíróságot a felfüggesztés tényének és kezdő időpontjának cégjegyzékbe való bejegyzése érdekében. Az adószámnak az Art. 24/B. §-a alapján történő törlésekor a cégbíróság a törlésről történő értesítésével kezdeményezi az adózó megszüntetésére irányuló eljárást.

A cégtörvény (2006. évi V. törvény) 91. §-a szerint, ha a cégbíróság az állami adóhatóság elektronikus úton történő értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a cég adószámának jogerős törlésére került sor, a cégbíróság a céget – legkésőbb az állami adóhatóság értesítését követő tizenöt munkanapon belül – megszűntnek nyilvánítja. A megszűntnek nyilvánítás azonban nem eredményezi a cég törlését, mivel a végzés jogerőre emelkedését követően a cégbíróságnak le kell folytatnia a kényszertörlési eljárást. (Cégtv. 116. § a) pont).

A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet, és legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, a cég átalakulásáról. A kényszertörlési eljárás folyamata is eltér attól függően, hogy elérhetők vagy nem elérhetők a cég vezető tisztségviselői és tagjai, illetve attól függően, hogy a cégbíróság felhívására történik vagy sem követelés-bejelentés.

Ha a vezető tisztségviselő, vagy a tag fellelhető, akkor köteles az Art. szerint az adókötelezettségeket teljesíteni, valamint a kényszertörlési eljárást megelőző nappal, mint mérlegforduló nappal, számviteli beszámolót készíteni, majd a számviteli törvényben foglaltak szerint letétbe helyezni és közzétenni. A beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

Ha a cég vezető tisztségviselője, tagja ismeretlen, a cégbíróság a Cégközlönyben végzést tesz közzé, mely felhívást tartalmaz arra, hogy akinek a cég székhelyére, működésére, illetve a képviselő lakóhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a cégbíróságnak jelentse be. Ha ez az intézkedése nem vezetett eredményre, a cégbíróság az eljárást megszünteti, és a céget megszűntnek nyilvánítja. (Ezt követően megindítja a kényszertörlési eljárást.)

A kényszertörlési eljárást közzétevő végzéssel egyidejűleg hívja fel a cégbíróság a hitelezőket követelésük bejelentésére. Amennyiben követelés bejelentésére nem került sor és a cég vagyonáról sincs információ, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből (ha a cégbíróság megállapítja, hogy van fellelhető vagyon, azt felosztja a tagok között).

Amennyiben követelés bejelentésére került sor és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, akkor törli a céget a cégjegyzékből.

Ha a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, de fedezetelvonó ügylet miatt valószínűsíthetően nincs vagyona, vagy a cégnek munkavállalója van, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását.

Adóbevallási kötelezettség

A cégbejegyzésre kötelezett adózó társasági adókötelezettsége a cégbejegyzésből való törléssel, illetve a felszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás esetén a felszámolás, kényszertörlési eljárás kezdő napját megelőző nappal szűnik meg. Erre az időpontra kell a megszűnés szabályai szerint megállapítani az adókötelezettséget és a bevallást benyújtani.

Felszámolási eljárás esetén a társasági adóbevallási kötelezettség a felszámolás kezdő napját követő 30 napon áll fenn.

A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal – a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját követő 30 napon belül kötelesek benyújtani. A tevékenységet lezáró adóbevallással egyidejűleg teljesíteni kell a tevékenységet lezáró adóbevallás időszakát megelőző azon időszakokra vonatkozó adóbevallási kötelezettségeket is, amelyek teljesítésének határideje a tevékenységet lezáró bevallás benyújtásakor még nem járt le.

Végelszámolást követően elrendelt kényszertörlési eljárás esetében a végelszámolásra vonatkozó szabályok szerint kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárást követő felszámolási eljárás esetén e törvény kényszertörlési eljárásra vonatkozó rendelkezései és a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezései együttes alkalmazásával kell a bevallási kötelezettséget teljesíteni.

A végelszámolás alatt álló adózóknak a tevékenységüket lezáró adóbevallást – a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – a végelszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül, a záró adóbevallást a cég törlésére irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb a beszámoló mérlegforduló napját követő 60 napon belül kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg kell a számviteli beszámolót letétbe helyezni és közzétenni.

Minden más adóról (a bevallással még le nem fedett időszakról) is, amelyeknél az adó-megállapítási időszak egy hónap, egy negyedév, a soron kívüli adóbevallást kiváltó eseményt követő 30 napon belül kell bevallást adni.

A tevékenységet lezáró adóbevallás és a felszámolást, kényszertörlési eljárást vagy a végelszámolást lezáró adóbevallás közötti időszakról az Art. általános rendelkezései szerint kell az adóbevallási kötelezettséget teljesíteni. A kényszertörlési eljárás alatt álló adózók a kényszertörlési eljárás kezdő napjától nem alanyai a társasági adónak.

Tagokra vonatkozó megszorítások

A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követően öt évig valóban nem lehet az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt

–       más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja,
–       közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja,
–       más gazdasági társaság vezető tisztségviselője.

Megszüntetési eljárás a Cégtv. 89-90. §-ában megfogalmazott okból indított eljárás, illetve az adószámnak az Art. 24/B. §-ában megnevezett okból történő törlése.

A társaságalapításból, illetve a társaságban tagként, vezető tisztségviselőként való részvételből történő kizárásról rendelkezik még a Gt. 5. §-ának (1)-(6) bekezdése.

Az egyéni vállalkozókról szóló törvényben ilyen tiltás nem szerepel.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ösztöndíj/versenykiírás és díjazás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Kft. ingatlan (iroda) megvétele tulajdonos által

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Bt. eladása osztatlan közös üzlettel – elővételi jog II.

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2

Együttműködő partnereink