Amikor nemcsak a szerződés, hanem már az ajánlat is kötelezhet

Megosztás Tetszik

Az üzleti életben az ajánlattételek és a szerződéskötések a mindennapok szerves részei. A szerződéskötési ajánlatra vonatkozó nyilatkozat megtételét érdemes nem félvállról, hanem igencsak komolyan venni, ugyanis az jogi kötelezettségekkel jár. Ezen cikk célja, hogy röviden bemutassa az ajánlattétel és az ajánlati kötöttség lényegét, jogi szabályozását.

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény [Ptk.] értelmében a szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre [6:63. § (1) bekezdés]. Egy szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása, ajánlattétel és annak elfogadása szükséges, vagyis a szerződések létrejöttének alapját az ajánlatok képezik.

A szerződéskötési folyamat első és egyben az egyik leglényegesebb része a szerződési ajánlat megtétele. A szerződéskötésre irányuló ajánlattól el kell azonban határolnunk a szerződéskötési szándéknyilatkozatot. Ezt sokan összekeverik, amiből számos félreértés adódik.

A szerződéskötésre készülő feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalás(ok) során tett nyilatkozatait kizárólag csak szándéknyilatkozatnak lehet tekinteni. A szándéknyilatkozat és tárgyalások során tett további nyilatkozatok nem hoznak létre az ajánlathoz hasonló kötöttséget.

Az ajánlat törvényben rögzített feltételeinek eleget tevő jognyilatkozat viszont ajánlati kötöttséget vált ki, azaz a nyilatkozatot tevő fél kötve marad jognyilatkozatához.

A két jognyilatkozat közötti különbséget a Ptk. értelmezésében is helytállóan értékeli a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti határozata: a feleknek a tárgyalások során tett jognyilatkozatai megmaradtak a szándéknyilatkozat szintjén; a felperes által tett vételi ajánlatnak az alperes általi elfogadása nem jelentett mást és többet, mint azt, hogy az alperes hajlandó volt a felperest tárgyaló partnernek elfogadni, továbbá azt az ígéretet, hogy ennek érdekében meghatározott időtartamon belül más ajánlattevőkkel nem fog tárgyalni [BH 2003.203.].

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mi minősül szerződési ajánlatnak, milyen formában lehet megtenni, milyen kötöttséget jelent, illetve hogyan lehet visszavonni!